Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Jakó Zsigmond: Az erdélyi fejedelmek levéltáráról
Bethlen Gábor saját kezűleg fogalmazta és írta kiterjedt politikai-diplomáciai levelezését. Még hadjáratai idején, a tábori élet kezdetleges körülményei között sem bízta másra bizalmasabb levelei megírását. A mai ember ámulva kérdi, hogy miként volt a fejedelemnek minderre ereje és ideje. I. Rákóczy Györgynek az írásos ügyintézéssel és a fejedelmi levéltárral való szoros kapcsolatáról Szalárdi János, a fejedelem „leveleire gondviselő s belső titkos deákja" jóvoltából még több részlet tudható meg. Tőle tudjuk, hogy Rákóczy szintén maga mellett tartotta a hadjáratok idején is levéltárosát, ott is foglalkozott iratvédelmi kérdésekkel, külön nyilvántartást vezettetett a hozzá érkező postáról és a kimenő válaszlevelekről. 16 1632-ből fennmaradt ilyen „postakönyv"ből és Szalárdi feljegyzéseiből alkothatunk magunknak fogalmat a fejedelem közvetlen részvételével folyó írásos ügyintézés és levéltárrendezés impozáns méreteiről. 17 Az országos ügyekhez kapcsolódott a családi birtokok gazdálkodásának irányításával összefüggő írásosság, „mely miatt secretariusainak, cancellárián lakó deákinak (kik elég számosan valának gyakrabban) éjjel-nappal annyi munkájuk vala és szorgalmaztatások, hogy gyakorta ételeket is alig végezhették csendesen". 18 A máig fennmaradt iratokon olvasható saját kezű rájegyzései, valamint az, hogy saját lakosztálya tőszomszédságában őriztette titkosnak minősített iratait, mutatja, hogy I. Rákóczy György mekkora becsben tartotta személyi levéltárát. Szemléletes képet adnak erről Szalárdi alábbi sorai. Miután a fejedelem a gyulafehérvári palota szegletben lévő termeibe költöztette „mindenféle leveleit, ... midőn derekas dolgaitól üresülne, maga is oda gyakran feltekintvén, ott szellőzvén, mulatozván, néha az levelek között is kereskedik vala. Azhol Szalárdi János conservatorának, kit csak igen ifjú korában, 1634-ben kezdett vala házába venni, elég nyughatatlansága volt, napestig ott lakván, az egybezáródott leveleket disponálván és minden titkos írásokat ott vivén és vitetvén végbe, s némely szorgos írásokkor ugyan maga asztalárul parancsolván ételt-italt neki oda felvinni. És hogy gyakrabban széllyeljártában is mind ott kellene az leveleket is két-két postaszekereken hordoztatván, olykor mind ládákra rakván és úgy költöztetvén fel s alá, nem kevés munkával." 19 A korábbi fejedelmi levéltár szétszóródásának és a dinasztia változással járó zűrzavaroknak lehetett a következménye, hogy a társadalom számára legfontosabb kormányzati iratok megőrzésébe az uralkodó mellett a rendek is fokozatosan beleszólhattak. Bethlen politikai bölcsességének tulajdonítható, hogy az adó- és dézsmaügyekkel, kincstári jövedelmekkel, fiskális uradalmakkal, vámokkal kapcsolatos iratok, összeírások, elszámolások, a korábbi fejedelmek Liber Regiusai — a rendek kívánságának megfelelően — átkerültek a káptalani levéltár őrizetébe. 20 Ennek következtében a hiteleshelyi archívum 16 Szalárdy János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Szakoly Ferenc. Bp. 1980. 158., 189., 283. 17 Abafi Lajos: Naplókönyv 1632-ből. Történelmi Tár 1883. 519-542., 645-655. 18 Szalárdy: i. m. 144. 19 Szalárdy: i. m. 300. 20 EOE X. 279., XI. 55.
