Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

I. Barkóczy Krisztina grófnő

a szívében, s ha egészsége engedte, ő is ráadja magát a jóízű humorra. Visszavisszavág a férjének, de mindég finoman és ízléssel. Az 1698. évben például Károlyi Sándor a király dolgában fáradozván, tréfásan írta a feleségének, hogy nagyon jó szállása vagyon s szép dámák vannak körülette. Barkóczy Krisztina október 3-án válaszolt a levelére. Megírja az urának a legújabb híreket ilyen módon : <LAZ én kedveá, édeá uramnak tekénteteó éá naggáágoó Károlyi Sándor uramnak Ő kegyelmének! Sok jókkal áldja meg Isten kegyelmedet édes szívem, szívből kívánom. Kegyelmed leveleit, édesem, kettőt egyszersmind szeretettel vettem. Már négy jött kezembe, úgy gondolom, az enyim is már az ötödik. Értvén szívem az kegyelmed egészségét, azon szívesen örülök, ugyanis abban lehet vigasztalásom, ha kegyelmedről örvendetes hírt érthetek ... Semmi új hírt nem írhatok kegyelmednek szívem, hanem Ugocsába és Beregbe is nagy bújdoklással laknak az nemesek.* Az szüretet is bajosan viszi az ember * A hegyaljai zendülés leverése után bujdosó kurucok ezek.