Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

I. Barkóczy Krisztina grófnő

a ázegényáég ; majd koldul jobbára, ó mégiá kvártély oá (katonaáág) van rajta.v* A sok menekülő és futó szegény ember naponkint alamizsnát várván, Barkóczy Krisztinának ugyancsak volt velük dolga. De segítség és vigasztalás nélkül azért egyet sem bocsátott tovább. «^4 futottakkal — írja az urának — jót tegyünk, mert rajtunk iá eáhetik.yp S hol kerestek volna a szegény futott emberek segítséget, ha nem Barkóczy Krisztinánál ? Bizony-bizony seregesen gyűltek oda, a honnét valamit várhattak. <aKenyérevőm — írja Barkóczy Kriáztina — annyi van, Iáten tudná megmondani. Minden munkást étellel kell tartanom... A boldogtalan szentek mind idegyülvén, van dolgom közöttük. Már az udvarbíró tisztit is viselnem kell közöttük. »

3 Barkóczy Krisztina egyik levelében azt írja az urának, hogy urtóztató boldogtalanáág az, mikor teáti ruhája nincá 1 Károlyi nemz. lvt. dátum nélkül. 2 U. o. 1706 dátum nélkül. 3 U. o.