Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

II. Barkóczy Krisztina a kurucvilágban

golódott, ott nem kellett a háziaknak babon és keszÖlcén vajuszniok. Barkóczy Krisztina vállai is megszabadultak a nagy tehertől. Most már kényére foglalkozhatott a gyermekeivel, s kedvére süthette az urának a jó béleseket és a leveles cipókat. Mutogathatta neki szép kerti gazdagyarosodott népe Károlyi Sándornak, mint a falú telepítőjének hálából szobrot akarván emelni, Thaly Kálmán 1906. tavaszán kézzellábbal tiltakozott a szobor ellen. « Károlyi Sándor — írta Thaly a csanálosiaknak — ha hazáját talán nem is, de Rákóczit a leggaládabbul elárulta. Árulásáért nem az ecsedi, hanem az erdődi és hevesmegyei debrői Rákóczi uradalmakat, 100,000 tallért, a grófi rangot és gróf Bercsényi-féle hódmezővásárhelyi kolosszális uradalmat kapta, ez utóbbit 10,000 forint ráfizetéssel, s már mint kuruc generdlió többet hardcóolt öááze, mint a többi 3o vezér együtt!* Ami Thaly ez állításait illeti, azokra tényekkel felelhetünk. A hatalmas debrői uradalmat Károlyi György gróf 1847-ben vásárolta 1.565,000 pengő forinton I A hódmezővásárhelyi uradalmat Károlyi Sándor és felesége 1722. augusztus 5-én vásárolta Schlick Lipót gróftól 30,000 forinton. A vételárból Károlyi csak 20,000 forintot tudott lefizetni s ezt az összeget is Koháry István kölcsönözte neki. A későbbi igényperek alapján azonban erre az uradalomra a Károlyiaknak összesen 251,275 forintot kellett ráfizetniök. Az erdődi uradalmat még 1708-ban Rákóczi vetette zálogba Károlyinak. Ami a grófi címet