Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
500 Ft-ot költött a várostorony kijavítására, illetve új óra felállítására. Az órát besztercebányai órásmester szerelte fel. Igen jellemző, hogy ilyen jelentéktelen ügyben is a bécsi közös városi bizottság döntött. A kijavított torony különben 1776-ban újból tatarozásra szorult. 21 Kassa város 1777-ben panaszt tett a városi katonai parancsnok ellen, aki a városfal tégláit, cserepeit a tanács megkérdezése nélkül leszedette és kaszárnyaépítésre használta, „ezzel a városnak nagy károkat okozván". 22 Városi kutak építését, karbantartását a bécsi kamara elsősorban tűzvédelmi okokból szorgalmazta. 1758-ban utasította Zólyomot a főtéren két kút ásására és létrával, csáklyával való ellátására. A rendelet arról is intézkedik, hogy a házak kéményeit időnként meg kell vizsgálni, illetve tisztításukról 12 Ft büntetés terhe mellett gondoskodni kell. 23 Gondoskodni kellett továbbá a városháza kéményének kotrásáról is. Erre a célra a nagyobb városok saját kéményseprőt alkalmaztak, akik a kisebb városok kéményeit is tisztán tartották. Esztergomban a városházát, az őrszobát és a külső vendégfogadót évi 6 Ft-ért a budai kéményseprő kotorta. 24 1758-ban kapott utasítást Breznóbánya a főtéren levő kút javíttatására, tisztán tartására. 25 Városi csatornázással, vízvezetékkel Pozsony kivételével csak igen kevés városban találkozunk. Egyedülálló Bélabánya példája, melyet 1774-ben a bécsi kamara arra intett, hogy csak erejéhez képest folytathat csatornázási munkálatokat. 26 Várasd város 1770-ben vetette fel első ízben a csatornaépítés és víz vezeték-építés gondolatát. A bécsi kamara támogatta a város kérését, sőt kamarai mérnököt küldött ki a tervek előkészítésére. Egy 1770. évi leirat a csatornaépítést azzal a feltétellel engedélyezte, ha a város költségvetést, tervrajzot küld be. A kamara kikötötte, hogy az épülő vízvezetéket minden lakó kivétel nélkül használhatja. 27 1771-ben uralkodói kézjegy intette a városokat, hogy az árkokban álló vizet vezessék le. 28 Városi utcák, terek rendben tartására rendszerint a városi falvak jobbágyait vagy a városi börtön foglyait vették igénybe. 1758-ban utasította a bécsi kamara Zólyom várost, hogy az utcákat és tereket jobbágyokkal hozassa rendbe. 29 Székesfehérvárott 1760-ban paráznaság miatt egy lakost arra ítéltek, hogy vasra verve a város utcáit tisztogassa. 30 Eperjes 1773-ban kérte, hogy közmunkák-, utcatakarítás- és útjavítással kapcsolatos fuvarozás céljára több ökröt tarthasson. Az ökröket ősszel levágnák és haszonnal eladnák — mondja a város. Az ökörhajtó városi lakást kapna és télen is városi munkát látna el. A pozsonyi kamara a kérést jóváhagyta. 31 Ez alól a fenti gyakorlat alól egyedül Pozsony jelentett kivételt, mely köztisztaság szempontjából maga mögött hagyta többi városainkat. A városban a szemetet egy bizonyos napon egy lóval és kocsival ellátott szemetes gyűjtötte össze és vitte ki egy meghatározott lerakó helyre. A szemét elhordásának költségeit maguk a háztulajdonosok viselték, a városban lakó nemesek és főurak azonban nem voltak erre kötelez21 CU F 26. (511.) Subd. 2. 109/1769. máj. fol. 31., továbbá CU F 26. (529.) Subd. 6. 162/1776. nov. fol. 4. 22 CU F 26. (531.) Subd. 1. 56/1777. jul. fol. 24. 23 Civ. F 8. 1758. XI. 13. 24 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1726. VII. 27. 2S Civ. F 8. 1758. XI. 3. 26 CU F 26. (517.) Subd. 4. 138/1774. I. fol. 3., 1773. XII. 14. 27 CU F 26. (512.) Subd. 3. 109/1770. okt. fol. 108. 28 CU F 26. (513.) Subd. 2. 62/1771. jun. 28 Civ. F 8. 1758. XII. 13. 30 CU F 26. (516.) Subd. 2. 20/1773. aug. fol. 184. 31 OL E 49. (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. IX. 10.
