Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
utasította Debrecent, hogy az odajövő pesti, pozsonyi kereskedők részére vásári bódékat állítson. 15 1776-ban rendelte el a bécsi kamara a pesti vásártéren álló tűzveszélyes fabódék lebontását, illetve vásár idején való újrafelállítását. A pesti és pozsonyi kereskedők panaszára hallgatva a kamara végül is azzal a feltétellel hagyta meg a bódékat, ha négy vizeskocsit és hat őrt állítanak melléjük. 16 B) VÁROSI INGATLAN- ÉS PÉNZVAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK A megvizsgált városok kiadásainak több mint harmadrészét ebbe a csoportba sorolhatjuk. Ide tartoznak a városi épületek, közutak, terek, csatornák, kutak fenntartásával, a kórházzal és szegényházzal kapcsolatos költségek, a városok által kifizetett kamatok és bérleti díjak. Egyes városok ezen a rovaton jelentették a városi köztisztasággal, csatornázással, vízvezetékkel kapcsolatos kommunális kiadásokat: így ezeket, mivel különválasztásuk lehetetlen, itt tárgyalom. A városi ingatlanok fenntartási, kommunális költségeit a városok igen magas összegben adták meg. Ez azzal magyarázható, hogy városaink egyes haszonvételekkel kapcsolatos jelentős fenntartási összegeket számoltak el ezen a rovaton. Ingatlanvétel korszakunkban alig fordult elő. A városi ingatlanok fenntartására és közcélokra, városiasodásra fordított összeg a század első feléhez képest jelentősen, az 1770-es évekre kétszeresére nőtt. Buda város 1727-ben 1432, 1730-ban 1720 Ft-ot fordított a városi munkákhoz, építkezésekhez szükséges különféle bevásárlásokra, munkadíjakra, illetve utcák karbantartására. 17 A város 1740-ben már 2736,36 Ft (16,28%), 1745-ben 3008,12 Ft (15,66%), 1760-ban 5382,17 Ft (17,56%) és 1770-ben 10 009,83 Ft (22,51%) kiadást jelent ezen a rovaton. Más városok fenntartással kapcsolatos közcélú kiadásai: Város Év Ft % Arad 1750 3 300 62,82 Esztergom 1748 748 13,00 Késmárk 1765 4 338 50,00 S zékesfehérvár 1775 4 819 20,58 65,58 Újvidék 1778 2 373 20,58 65,58 A városi ingatlanokkal kapcsolatos közcélú fenntartási költségek igen sokrétűek voltak. A városháza, városi torony, óra, városfal, kapuk, őrszobák, töltések, vámházak, iskolák, plébániák, vendéglők, kocsmák, csárdák, mészárszékek, börtön, malmok, téglaégetők, vízművek, fürdők, kutak, csatornák, csűrök, valamint utcák, terek fenntartási költségeit jelentették. 1756-ban Bártfa város a következő épületek fenntartásáról gondoskodott: városháza, őrszoba, iskola, parókia, kocsma, mészárszék, három malom, fürdő, börtön, két nagy csűr, kocsiszín és szolgalakás. 18 1757-ben uralkodói leirat hívta fel Bakabányát az építésre szoruló várostorony kijavítására. 19 Nagybányán 1766-ban a tatarozásra került városháza két traktusból állott: a felső tanácsülési, az alsó levéltári célokat szolgált. 20 Selmecbánya 1769-ben 1S CUF26. (514.) Subd. 4. 178/1771. okt. fol. 30. 16 CU F 26. (527.) 142/1776. máre. fol. 464—468. 17 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 86—87. 18 Civ. F 5. 1756. XII. 6. 19 Civ. F 6. 1757.1. 7. 20 CU F 26. (508.) Subd. 5. fol. 260.
