Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

III. Városi bevételek

III. VÁROSI BEVÉTELEK A városi bevételek nagy része a kiváltságlevelek, valamint a szokásjog által biztosított feudális jogokon alapult.E jogokat minden szabad királyi város, sőt a sörfőzés, pálinkaégetés, húsmérés, őrletés, téglaégetés, halászat és vadászat jogát egyes kiváltságolt mezővárosok is gyakorolták.

1 Szabad királyi városaink többféle forrásból származó, igen sokféle javai és jövedelmei a feudális járadék részét alkották. Városainkat bevételeik szempontjából nemesi birtokosoknak tekinthetjük.

2 A következőkben városi bevételek alatt a városok által beszedett, házipénztárukban kezelt összegeket értjük, melyeket a városok által készített és felterjesztett számadások tartalmazzák. A városi kamarások által készített házipénztári számadás bevételi és kiadási részre tagolódott. A bevételi rész tartalmazta az előző évi maradványt, az úrbéri jövedelmeket, a sörfőzés, bormérés, vásár, illetékek, komp, vám, polgártaxák, büntetések, bérleti díjak, háramlás,

3 fakitermelés, halászat, vadászat, mészárszék, üzlet, bolt, téglaégető, mészégető, malom bevételeit, a felvett kölcsönöket, a városi telkek eladásából befolyt vételárakat és az eladott majorsági és tized terményekből, állatokból származó összegeket. A házipénztári számadások rovatait a témával eddig foglalkozó irodalom három csoportra osztotta:

4 földesúri jogok, birtokgazdálkodás, kisebb királyi haszonvételek, különféle adók és díjak. Jelen tanulmány eltér ettől a csoportosítástól, amennyiben az alábbi logikai rendet követi:

5 A) Királyi kiváltságlevél áltál átengedett kisebb királyi haszonvételek (hasznos jogok, regálék): bormérés, sörmérés, -főzés, szeszfőzés, húsmérés, őrletés, téglaégetés, kőbánya, taxák, vámok. 1 CSIZMADIA ANDOR: AZ egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XVIII. században. Budapest 1962. 17. 2 PACH ZSIGMOND PÁL: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században. Budapest 1963. 162. EMBER GYŐZŐ: Az újkori magyar közigazgatás története. Budapest 1946. 547. 3 A háramlási jog (caducitas) azt jelentette, hogy magszakadás (defectus seminis) esetén a polgári ingó és ingatlan hagyaték a város tulajdonába került. 4 NAGY ISTVÁN: Buda város gazdálkodása és adósságai a 18. század első felében. Tanulmányok Budapest múltjából XII. k. Budapest 1957. 51., továbbá CSIZMADIA i. m. 32. 5 Helyesnek tartottam a rovatok különválasztását, mivel csak ez ad lehetőséget az általánost meghaladó következtetések levonására.