Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

II. A szabad királyi városok gazdasági igazgatása

A bíró és a belső tanács mellett a választott község, illetve ahogy egyes városokban nevezték, a választó polgárság, a polgárság alsóbb rétegeinek szerve gyakorolt a városok gazdálkodása felett felügyeletet. Nagy István megállapítása szerint

8 a budai választó polgárság legtöbbet a városi gazdálkodás ügyeivel foglalkozott, egyik legfontosabb feladata annak ellenőrzése volt. A városi számadások felülvizsgálására a szószólón kívül egy-két választó polgárt küldtek ki. Fontos szerepet játszott a választó polgárság az adókivetésnél, az adókulcs megállapításánál. A városi haszonvételek bérbeadásánál a választó polgárság is jelen volt. Rendkívüli kiadások esetében a belső tanács a választó polgárság véleményét, hozzájárulását kérte ki. Az 1781. évi, szószólóknak adott utasítás szerint ő ügyelt fel a városok gazdasági igazgatására. Külön említi az utasítás a bérleti és birtokgazdálkodási ügyeket. A szószólónak jelen kellett lennie egy választott községi taggal a hadiadó kivetésénél, a házi-, hadi-, árva-, alapítványpénztár, valamint minden városi számadás felülvizsgálatakor. A szószóló egy, a bíró által mellé adott tanácsossal félévenként ellenőrizte az összes városi kasszát. Ugyancsak jelen volt a választott község egy tagjával vizsgálatokon, középületek szemléin, határ- és erdőszemléken, valamint híd- és útjavítással kapcsolatos helyszíni szemléken. Feljogosítja az utasítás a szószólót, hogy a tapasztalt rendellenességeket közvetlenül — tehát a tanács és bíró megkerülésével — a pozsonyi kamarának jelentse. Ez az 1781. évi utasítás kétségkívül II. József korábbi elgondolása alapján született, hiszen egy 1765. évi közös ülési jegyzőkönyvbe ő írt egy hasonló javaslatot. Uralkodása első évében meg is valósította korábbi javaslatát.

9 A bírón és a szószólón kívül beszélnünk kell a „provisor oeconomiae"-ről is, kivel 1743 után Nagyszombat városban találkozunk, ő a tanácsnak alárendelt személy volt, ki a bíróval és beosztottjával együttműködve igazgatta a város gazdaságát. Hetenként egyszer részt vett a városi tanácsüléseken. Legfontosabb feladata — a császári rendelet megfogalmazásában — a városi ipar feletti felügyelet, illetve annak előmozdítása volt.

10 Funkciója nagy hasonlóságot mutat az osztrák örökös tartományokban a XVIII. században ismeretes iparfelügyelőkével.

11 A városi gazdálkodás irányításának

12 legfontosabb személye a városi kamarás (camerarius, Ordinarius cameraticus, camerarius primus, Stadtkammerer) volt. Kamarás csaknem minden városban működött: olyan városokban, ahol korábban nem volt, a bécsi kamara szorgalmazta alkalmazását. 1752-ben Eszék kiváltságos mezővárossá emelésekor a bécsi kamara feltételként szabta meg városi kamarás alkalmazását, aki a hadiadó és házibevételeket bevételezi, illetve erről évente a tanácsnak jelent. A városi kasszát — a levéltárral együtt — a városházán kellett őrizni. A bécsi leirat intézkedett a hadi- és házikassza szigorú különválasztásáról is. A házi8 NAGY ISTVÁN: A választó polgárság testülete Budán a 18. században. Tanulmányok Budapest múltjából XIII. k. Budapest 1959. 156. 9

CU F 26. (540.) Subd. 1. 161/1781. jul. fol. 207—208. 10 HU (767.) 1742. IV. 20. fol. 560—605. 11 Lásd bővebben KÁLLAY ISTVÁN: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában. Századok 1963. 5. sz. 1058. 12 A továbbiakban következő személyek fizetésére, alkalmazási körülményeire, tanácsi tisztségére vonatkozó adatokat alábbi források adatai alapján állítottam össze: Civ. F 3. 1756. III. 26. F 5. 1756. XII. 6., Civ. F 7. 1758. VI. 5. F 12. 1758. VI. 26., Civ. F 8. 1758. VIII. 23. F 12. 1762 VIII. 27., HU (900.) 1760. VIII. 9. fol. 81—100., CU F 26. (517.) Subd. 39/1774. jan. fol. 147., CU F 26. (517.) Subd. 3. 138/174. fol. 330., CU F 26. (517.) Subd. 3. 145/1774. marc. fol. 1109—1110. CU F 26. (521.) Subd. 2. 157/1774. jun. fol. 1470—73 és fol. 616—618., CU F 26. (524.) Subd. 3. 58/1775. máj. fol. 111 — 115., CU F 26. (530.) Subd. 3. 80/1777. ápr. fol. 206. A fizetések minden esetben évi fizetést jelentenek és magyar forintban vannak megadva.