Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

I. A bécsi udvar várospolitikája és a városok gazdálkodása az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon

bizottság foglalkozott a városi polgárok mozgalmával. A további felkelések megakadályozására ekkor szüntették meg a városokban működő polgári lövészalakulatokat.

80 A városi zavargások kezdeményezőit, ha sikerült kilétüket megállapítani, szigorúan felelősségre vonták. 1753. szeptember 18-án császári leirat rendelte el két korponai polgár két-két hónapra való bebörtönzését, mert kezdeményező szerepük volt a legutóbbi választáskor lezajlott zavargásokban.

81 1756-ban egy zombori tanácsost „tumultusban való részvétel miatt" félévi fizetésmegvonással büntettek.

82

1762-ben Székesfehérvárott kizártak egy külső tanácstagot, mert a fennálló rendelkezések ellenére mozgalmat kezdeményezett a korábbi, jogban és latin nyelvben járatlan városbíró újrajelölésére.

83 Az 1771 augusztusában Esztergom városnak küldött leirat szerint a közrend és béke érdekében hozott kamarai, biztosi rendeletekkel szembeszegülő, azok ellen lázító polgárokat, ha hivataluk van, le kell tenni, ha nincs, be kell börtönözni.

84 Az udvar számára sokkal veszélytelenebbnek látszott a polgárságot igazgatási területen választott szervén, a választott községen keresztül erősíteni. A választott község (electa communitas) a polgárság alsóbb rétegeinek szerve volt, amelyben egyes helyeken polgárjoggal nem rendelkezők, lakosok, zsellérek is szóhoz jutottak. A kisebb városi gazdasági hivatalokat a választott község tagjai töltötték be, akik képzettségben semmiben sem maradtak el a belső tanács tagjai mögött. A választott község városi igazgatásban játszott szerepének növelése a polgárok alsóbb rétegeinek erősítését szolgálta annak veszélye nélkül, hogy bármilyen megmozdulásokra kerüljön a sor. Ezt a célt szolgálták a bécsi udvarnak a választott községekkel kapcsolatban hozott intézkedései. A választott községek erősítését szolgálta, hogy a bécsi kamara még kisebb ügyekben is kikérte véleményüket. 1754-ben pl. Bazin város vendégfogadó építése ügyében beadott kérvényét a választott község véleményétől tették függővé.

85 1771. február 14-én a pozsonyi kamara leirata a városokban lefolyt tisztújításokkal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a választott községekben megürült helyeket a belső tanács jelölés útján töltötte be.

86 Eperjes város tisztújítási jelentésére válaszolva leirat rendelte el, hogy a választott községnek tanácsválasztáskor és tanácsülések alkalmával külön szobát kell ülésezés és megbeszélések céljára rendelkezésre bocsátani.

87 A választott község tekintélyét szolgálta az 1775-ben kiadott rendelet, mely szerint büntetett előéletű személy nem lehetett a választott község tagja. Ugyanez évben Bakabányán a választott község őrizte a hivatali pecsétet és kulcsokat.

88 A választott községgel szemben folytatott politikában egyes helyeken vallási szempontok is érvényesültek. 1757. február 7-én Szatmárnémeti város választott községét 60-ról 24 főre csökkentették, hogy ezzel a reformátusok túlsúlyát megszüntessék.

89 Lőcsén 1758-ban a választott községben halálozás útján megürült két helyre protestánsokat választott a polgárság. A bécsi kamara a választást megsemmisítette, mert ezek „nem 80 Civ. F 2. 1755. IV. 8. és VII. 14. III. 27. IX. 29., valamint CU F 26. (510.) 93/1768. okt. Subd. 2. fol. 86. 81 Civ. F 1. 1753. IX. 18. 82 Civ. F 3. 1756. I. 5. 83 CU F 26. (505.) fol. 473. 84 CU F 26. (514.) Subd. 1. 130/1771. aug. fol. 69. 85 Civ. F 1. 1754. II. 1., 23. 86 CU F 26. (513.) 27/1771. febr. fol. 19. 87 CU F 26. (521.) Subd. 2. 157/1774. jun. fol. 1. 88 CU F 26. (535.) Subd. 1. 58/1775. fol. 308—309. és CU F 26. (513.) Subd. 1. 12/1771. aug. fol. 258—259. 89 Civ. F 6. 1757. II. 7.