Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
XVIII. század elején állították fel. 189 1773-ban a város egyik szolgáját lefokozták, börtönőr lett belőle. 190 A városi börtön őreinek felügyelője a darabontkáplár volt. 1775-ben a városi tanács utasította a kamarást, hogy a börtönőröket puskával fegyverezze fel, mivel a kard alkalmatlan védelmükre. 191 A börtönőrök (custos carcemm) fizetése városonként változóan 31—100 Ft között mozgott. Börtönfenntartásra 1770-ben Pozsony 374, Komárom 43, 1772-ben Buda 344 Ft-ot költött. A városi börtön, vesztőhely fenntartásával kapcsolatos kiadások felügyelete a pozsonyi kamara felterjesztései, javaslatai alapján a bécsi kamara hatáskörébe tartozott. 1744-ben a kamara elrendelte az eszéki vesztőhely javítását. A javítás szükségességét a szlavóniai kamarai igazgatóság állapította meg. A javításhoz szükséges 168 Ft-ot a város a bécsi „Bancalitat"-től kapta. 192 E) RENDKÍVÜLI KIADÁSOK A megvizsgált városi összkiadások csaknem tizedrészét „rendkívüli kiadások" címszó alatt számolták el. Egyes városok rendkívüli kiadásnak vették a fenntartási költségek alatt részletezett köztisztasági, közvilágítási kiadásokat, mivel ezeket a feladatokat átmenetinek, rendkívülinek tartották. Rendkívüli kiadások címén a legkülönbözőbb költségek kerültek elszámolásra. Buda város 1720-ban 3822 Ft-ot számolt el a pestisjárvánnyal, órajavítással, adósságtörlesztéssel, tűzoltószerek felügyeletének díjazásával, muzsikusok bérezésével kapcsolatban. 193 Esztergom város 1730—1731. évi számadásaiban húsvételt, ingyenes sírásást, temetést, tűzvédelmi kiadásokat, az elhunyt remetének készített ládát és a fertálymesterek fizetését látjuk a rendkívüli kiadások között. 194 1755-ben ilyen címen számolta el Zágráb a parasztfelkeléssel kapcsolatos városi zavargás elfojtására elhasznált lőport, ólmot, lőporaknákat. Ugyanez évben Zombor város 394 Ft-ot számolt el 1750. évi költségvetése helyesbítésére. 195 Esztergom város 1756-ban rendkívüli kiadásnak tekintette a papírbeszerzést, telekvételt, a városi bika által okozott kár megtérítését, bádog szentkép festését és „aprólékos költségeket". 196 Sopron város 1764-ben a postamester rendelkezésére bocsátott lovak költségeire, Buda a városi lótenyésztésre számolt el rendkívüli kiadásokat. 197 Pozsony város 1766-ban 10 215, 1767-ben 7251, 1768-ban 15 054, 1769-ben 6790, 1770-ben 5438, 1771-ben 12 623, 1772-ben 9426, 1773-ban 14 600 Ft-ot számolt el a plébániatemplom javítására, városi közvilágításra, vámút karbantartásra, városi istállóra, töltések javítására. Érdekes, hogy bár a város rendkívüli kiadásai évente ismétlődtek, mégsem vette fel azokat rendes kiadásai közé. 198 Rendkívüli kiadásnak számolta el Sopron 1775-ben a levéltár rendezéséért és leltározásáért két városi tanácsosnak kifizetett 200 Ft-ot, 199 Pozsony a színházbérlőnek kifizetett 1400 Ft-ot. 200 189 Székesfehérvár város levéltára. Acta politica et juridica. F 1776. Nr. 114. 1776. VI. 14. 190 Uo. Tanácsülési jegyzőkönyv 1773. X. 18. 191 JUHÁSZ i. m. 1931. 221. 192 HU (785.) 1744. VII. 22. fol. 330—339. 193 NAGY ISTVÁN i. m. 1957.87. 19i Esztergom város levéltára. Kamarási számadás 1730—1731. 195 Civ. F 2. 1755. Hl. 27. 196 Esztergom város levéltára. Kamarási számadás 1756. 197 CU F 26. (506.) Subd. 3. 1764. VIII. 27. fol. 123. 198 CU F 26. (524.) Subd. 3. 58/1775. máj. fol. 135. i"CU F 26. (523.) Subd. 5. 59/1775. III. 4. fol. 1. 2oo CU F 26. (527.) Subd. 1. 109/1776. febr. fol. 241—248.
