Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
A rendkívüli kiadások között kell megemlítenünk az egyes szabad királyi városok, Korpona, Komárom, Trenesén, Zombor által kiváltságlevelükben meghatározott módon egyes családoknak vagy váraknak fizetett tizedet, censust. Egyes városok szabad királyi várossá emelésükkor vállalták, hogy korábbi földesuraiknak megváltás címén évi censust fizetnek. Korpona évi 253, Komárom 51, Trenesén 81, Zombor 1500 Ft-ot fizetett ilyen címen. A rendkívüli kiadások közé kell sorolnunk egyes városok részéről közvetlenül a katonaságnak teljesített szolgáltatásokat. Ezek származhattak készpénz, fuvar, beszállásolás, szállás-javítás, vízhordás kiadásaiból vagy kaszárnyaépítéssel kapcsolatos költségekből. Szakolca város 1750—1751-ben 400 Ft-ot fizetett ki közvetlenül Radicati ezredesnek, ezrede tisztjeinek fizetésére. 201 Zólyom város az 1755-ben a városban elszállásolt katonaság költségeire fordított 300 Ft felét a polgároktól szedte be. 202 Buda város 1758-ban az uralkodónál tett panaszt, mert a katonaság a 33 újonc mellett — akik már amúgy is 509 Ft-jába kerültek a városnak — , még élelmiszeres szekereket, hét kocsit hat ökörrel és négy lóval is követelt. 203 1755-ben Szatmárnémeti ingyen adott telket kaszárnyaépítésre. Az építkezés költségeit a vármegye fedezte, ezek a költségek azonban nem voltak pontosan meghatározva. A városnak az építkezéssel egyidejűleg két református prédikátora közül egyiket el kellett bocsátania, amit a városi polgárok a kaszárnyaépítés költségeivel, illetve avval hoztak kapcsolatba, hogy ezek a költségek annyira megterhelték a házipénztárat, hogy a város nem tud két prédikátort fizetni. Ezért a református városi polgárok és lakosok a megkezdett építkezést szétrombolták. A bécsi kamara zavargásról beszélt és vizsgálatot rendelt el. 204 1762-ben Sopron város a kaszárnyaépítésre felvett adósság törlesztésére a városi polgárokra különadót vetett ki. 205 Pozsony 1766— 1767-ben kaszárnyaépítésre 137 115 Ft kölcsönt vett fel. 206 A városi kezelésben levő bányákkal kapcsolatos kiadásokról kevés adatunk van, bányaműveléssel kapcsolatos közelebbi adatokat városaink nemigen jelentettek. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a városi bányák ráfizetéssel dolgoztak. Nagybánya város bányapénztárának 1754. évi bevétele 1042 Ft, kiadása 2053 Ft volt. A város ráfizetett 1011 Ft-ot. 207 A rendkívüli kiadások közé sorolhatjuk még a városi fürdőkkel, a talált gyerekekkel kapcsolatos kiadásokat, és a megváltott házak után fizetett közterheket. A fürdőkkel kapcsolatos kiadások vételárból, karbantartásból, javítási munkák díjából tevődtek Össze. Pozsony város 1772-ben 23 263 Ft-ot fizetett szabad házak utáni közterhek címén. 208 Miskolc város külön dajkát tartott a talált gyermekek gondozására 209 Rendkívüli kiadást jelentett a városok részére a területükön levő sóraktárak fenntartása is. 210 2 <>i Civ. F 4. 1756. VI. 10. 202 Civ. F 2. 1755. II. 9. 203 Civ. F 8. 1758. VII. 8. soi civ. F 2. 1755. IX. 29. 205 HU (928.) 1762. XII. 21. fol. 262—265. 206 CU 26. (509.) Subd. 7. 1767. fol. 3. 2 °'Civ. F 3. 1756. III. 26. ä°8 OL E 49 (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. jan. 386., 1772. V. 27. 209 SZENDREI JÁNOS: Miskolc története. Miskolc 1904. 606. 210 BAKÁCS ISTVÁN: A sómonopolium Magyarországon III. Károly korában. Századok 1933. Pótfüzet. 638. 8 A szabad királyi városok 113
