Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
dött kamarai biztosok, bizottságok, országgyűlési követek, városi tárnokszéki küldöttek költségei, napidíjai; kamarai, helytartótanácsi tisztviselőknek, biztosoknak és katonatiszteknek adott ajándékok, egyes városokban tekintélyes összeget emésztettek fel. Buda 1712-ben a városi követekre 3832 Ft-ot, útiköltségre, napidíjakra 1714-ben 3141 Ft-ot, 1722-ben 1726Ft-ot, 164 a század közepén lényegesen kevesebbet: 1740-ben 206 Ft-ot, 1750-ben 757 Ft-ot, majd a 60—70-es években ismét többet, 1400—1600 Ft-ot fordított. Ajándékokra Buda város a század első és második felében egyaránt 1000— 2000 Ft-ot, Breznóbánya 1764-ben 256 Ft-ot, 1768-ban 181 Ft-ot, Korpona 1765-ben 830 Ft-ot, Pest 1747-ben 300 Ft-ot, Szatmárnémeti 1767-ben 107 Ft-ot költött. A városi tanácsosok, tisztviselők, küldöttek napidíjai 1775-ig nem voltak egységesen meghatározva, városonként változtak. A városi ügyész és jegyző napidíja 2— 3 Ft volt, a többi napidíjak nem ismeretesek. 165 Az 1775. évi rendezés szerint évi 400 Ft-on felüli fizetés esetén 3 Ft, 300 Ft-on felüli fizetés esetén 2,50 Ft, 200 Ft vagy azon aluli fizetés esetén 2 Ft napidíj járt. 166 A rendelet alapján a bécsi kamara a városi országgyűlési követek által felvett napidíjakból visszamenőleg 2805 Ft-ot visszafizettetett. Buda követei 703, Debrecené 397, Kassáé 297, Pesté 161, Nagyszombaté 200, Szatmárnémetié 188, Selmecbányáé 288, Székesfehérváré 373 Ft-ot fizettek vissza. 167 Ugyancsak vissza kellett fizetni a nagybányai tanácsosok által adókivetés és számadás felülvizsgálatáért felvett napidíjakat, mert a felülvizsgálatot a városházán, tehát a város területén végezték. 168 1776-ban a zágrábi bírónak és tanácsosoknak kellett 450 Ft jogtalanul felvett napidíjat visszafizetniük. 169 1779-ben a bécsi városi bizottság úgy rendelkezett, hogy Pest város Budára, a tárnokszékhez küldött tanácsosai sem vehettek fel napidíjat. 170 Az 1752. november 7-i rendelet megtiltotta, hogy városaink engedély nélkül Pozsonyba vagy Bécsbe delegátusokat küldjenek. A rendelet ellenére Bécsbe küldött városi delegátusok napidíjat, útiköltséget nem számolhattak el. 171 A kamara ellene volt annak is, hogy a városok küldöttei napidíjait és útiköltségét gyűjtés útján fedezzék. 1776-ban a bécsi kamara igazoló jelentést kért Szeged város bírájától ilyen gyűjtés miatt. 172 1779-ben az engedély nélkül Bécsbe küldött Buday pesti városi tanácsosnak az útiköltség felét, 4,67 Ft-ot, magának kellett megfizetnie. 173 Általánosan elfogadott elv volt ugyan, hogy a városok feleslegesen kamarai bizottságokkal nem terhelendők, korszakunk mégis a kamarai bizottságok és biztosok korszaka voit. A bécsi kamara arra törekedett, hogy a biztosok, bizottságok a városok házipénztárát csak kis mértékben terheljék. így pl. 1748-ban a Zeng városba küldött királyi biztos költségeire a kincstár 800 Ft-ot fizetett. A magas összeg mutatja, milyen nagy megterhelést jelentettek a biztosok a városi házipénztár számára. 174 1755-ben uralkodói leirat intette a Kismartonba küldött kamarai biztost, hogy a várost feles164 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 84. 165 Civ. F 1. 1754. X. 21., valamint Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1726. IX. 11. "6 CU F 26. (524.) Subd. 3. 58/1775. máj. fol. 2. *•» Uo. fol. 15, valamint HHSta Staatsratprotokoll 1775. I. k. Nr. 772. les cu F 26. (757.) Subd. 1. 123/1774. ápr. fol. 704—708. 163 CÜ F 26. (527.) Subd. 3. 101/1776. jan. fol. 5. ivó CU F 26. (538.) Subd. 3. 87/1780. jan. fol. 2. «i Civ. F 1. 1754. II. 19., valamint F 6. 1757. VIII. 4. 172 eu F 26. (529.) Subd. 1. 58/1776. okt. fol. 133. 173 CU F 26. (538.) Subd. 3. 87/1780. jan. fol. 2. 174 HU (811.) 1748. VI. 6. fol. 241.
