Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
Megnevezés 1753 1754 1755 Megnevezés Ft Búza, rozs, árpa vásárlás 1 526,10 1 113,76 260,24 Borvásárlás 1 111,43 1 239,49 494,60 Szeszfőzés 45,27 77,46 208,21 Komló 48,00 48,30 49,00 Só 158,46 153,39 125,57 Sertések, bárányok vétele 137,54 — 13,30 Húsvétel 30,54 30,54 33,51 Mészégetés — 172,25 151,59 Két malom 127,20 145,08 145,47 Lakatosok, kosárfonók fizetése 118,30 129,79 97,14 Fizetések 1 046,11 1 122,80 1 192,41 Rendkívüli 531,12 433,57 489,70 összesen 4 880,07 4 666,43 3 260,74 A városi erdők kiadásai elsősorban fakitermelési költségekből tevődtek össze, mint azt Nagyszombat, Pozsony és Szentgyörgy példája mutatja. Ez utóbbi 1766-ban 2389,35 Ft-ot, évi összkiadásainak 37,03%-át fordította fakitermelésre. A bécsi kamara törekvése a városi erdők jobb kezelésére korszakunk városi kiadásaiban nem mutatkozott meg. A városi számadások igen mostohán bántak a városi legelőkkel kapcsolatos kiadásokkal is. Ezek a kiadások legelők létesítéséből, fenntartásából adódtak. Esztergom város 1749-ben legelő és rét kiirtására 424 napi napszámot, 84,80 Ft-ot fizetett ki. Az irtványföldet legelőnek használták. Ugyancsak Esztergom város kiadásai között látjuk a legelőn levő ököritató javítási költségeit. 110 A halászattal kapcsolatban, mivel az legtöbb városunkban bérbe volt adva, csaknem semmiféle kiadás sem merült fel. A jelentett kiadások a halastavak tisztítási költségeiből adódtak: Nagyszombat 1749-ben 1308,70 Ft-ot (5,20%), 1750-ben 1415,03 Ft-ot (7,14%), 1751-ben 760,35 Ft-ot (4,04%) fordított erre a célra. D) VÁROSOK HIVATALI MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIADÁSOK A városi kiadások több mint egyharmadát a hivatali működéssel kapcsolatos költségek tették ki. Ezen belül kerülnek tárgyalásra az irodai kiadások, a városi tanácsosok, tisztviselők, alkalmazottak, egyházi személyek fizetései és nyugdíjai, a napidíjak és útiköltségek, kamarai bizottságok költségei, ajándékok és a jogszolgáltatással kapcsolatos kiadások. A szoros értelemben vett hivatali, irodai költségek elsősorban a városi kancelláriákban elhasznált irodaszerekből, postaköltségekből, tűzifából, városi perek költségeiből tevődtek össze. Buda város a század első felében néhány száz forintot, 111 korszakunkban már 600—700 forintot adott ki évente ilyen célokra. Kassa 400—600, Korpona 200-300, Nagybánya 80-100, Óbuda 20-80, Székesfehérvár 130—350, Zombor 30 Ft irodai kiadást számolt el. A városi kancelláriákban elhasznált irodaszerekre vonatkozó számlák, számadási mellékletek nem maradtak fenn. 110 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1740. IV. 27., 1749. IV. 14. 111 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 84.
