Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

IV. Városi kiadások

ségét, mert a városi adósságok csaknem felére csökkentek. A város négy irodai alkalmazottja, valamint a városi bába a korábban kért fizetésemelést megkapta.

103 Az 1750-es évektől a kamarai beavatkozás hatására a városi adósságok lassú csökkenését látjuk. Egy 1769-ből származó jelentés szerint városaink az 1750—1760-as években adósságaikat félmillió Ft-tal csökkentették.

104 A városi adósságok csökkenését a 102. oldalon található táblázat mutatja.

105 C) VÁROSI BIRTOKGAZDÁLKODÁS KÖLTSÉGEI A városi földbirtokkal, birtokgazdálkodással kapcsolatos kiadások között, melyek a megvizsgált városok összkiadásának tizedrészét tették ki, a városi önkezelésű majorságok, falvak, erdők, legelők, halászat költségeit tárgyaljuk. A városi birtokgazdálkodás egyéb ágaival kapcsolatban városaink nem jelentettek kiadásokat. A városi kezelésben levő bányák kiadásai a rendkívüli kiadások között szerepelnek. Városaink a birtokgazdálkodási költségek több mint felét önkezelésű majorságok, allódiumok fenntartására, művelésére fordították. Ezek a kiadások vetőmagvásárlásból, állatok vételárából, szőlőművelési költségekből, alkalmazottak fizetéséből, munkabérekből tevődtek össze. Egyes városok majorsággal kapcsolatos kiadásait az alábbi táblázat mutatja: Város Év Ft % S zékesfehérvár 1736 532,62 6,27 Buda 1745 25,02 0,13 Nagyszombat 1751 2 302,94 12,23 Szentgyörgy 1761 920,34 26,21 Korpona 1772 1 400,00 21,62 Szatmár 1780 310,00 4,42 A majorsági kiadások összetevőire utalnak Székesfehérvár 1730. évi adatai,

106 melyek szerint az évi 826,75 Ft-os kiadásból 450,71 Ft-ot szőlőművelésre, 370,34 Ft-ot állatok vételére és 5,70 Ft-ot terményvételre fordítottak. Az 1740-es évektől kezdve Székesfehérvár majorsági kiadásai csaknem kizárólag szőlőművelési költségekből adódnak. Hasonló a helyzet Kassa esetében is. Körmöcbánya turóci majorságának 1753—1755. évi kiadásai szintén termények és állatok vételére, valamint alkalmazotti fizetésekre mutatnak (104. oldal).

107 A városi lótartás kiadásairól mindössze Budáról vannak adataink. A város 1726ban 1025, 1740-ben 1525,28,1750-ben 508,51,1760-ban 551,54,1770-ben 1407,43 Ft-ot fordított istállóépítésre, lovak, szekerek és széna vásárlására.

108 A városi jobbágy falvakkal kapcsolatban Nagybánya kivételével városaink nem jelentettek kiadásokat. Nagybánya 1751-ben 85 Ft-ot (1,66%), 1761-ben 72 Ft-ot (1,53%) adott ki erre a célra.

109 los CU F 26. (520.) Subd. 4. 149/1774. ápr. fol. 2. 104 CU F 26. (512.) Subd. 5. 92/1770. okt. fol. 54. 105 Civ. F 1. 1753. IX. 17., továbbá CU F 26. (507.) Subd. 6. 1765. fol. 261., CU F 26. (522.) Subd. 3. 145/1774. márc. fol. 259—275., CU F 26. (530.) Subd. 3. 80/1777. ápr. fol. 202., 3., 72— 79., CU F 26. (535.) Subd. 3. 59/1778. márc. fol. 226. 106 Székesfehérvár város levéltára. Kamarási számadások. 1730. 107 Civ. F 9. 1759. VIII. 7. 108 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 86. los Civ. F 8. 1758. VIII. 23. CU F 26. (508.) Subd. 5. 1766. fol. 277—278.