Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

IV. Városi kiadások

natisztektől, ritkábban nemesi birtokosoktól a város nevében a bíró vett fel.

59 Esztergom város 1746— 1747-ben városi polgároknak, a ferenceseknek, a plébánosnak, az iskolamesternek, az árvagondnoknak és egy századosnak tartozott.

60 Nagyszombat város hitelezői között 1755-ben ott látjuk a pécsi püspököt, egy esztergomi kanonokot, a városi katonai pénztárat, az árvapénztárat, városi polgárokat és egy nemesi birtokost.

61 Debrecen város 1756-ban a helyi, pápai és a győri református egyháznak, a debreceni református gimnáziumnak, Kenessey István városi tanácsosnak, Seremley György nemesi birtokosnak volt adósa.

62 Újvidék város 1756-ban 40 000 Ft-ot vett fel jelzálogra Batthyány nádortól. A város a saját, valamint száz városi polgár birtokát kötötte le zálogként. A város később a kölcsönt hátrányosnak találta; kérte a bécsi kamarától, hogy adósságát hat százalékos kamattal fizethesse vissza.

63 A bécsi kamara támogatta a városok törekvését, hogy adósságaikat minél kisebb kamattal fizethessék vissza. A kamara javaslata alapján 1774. szeptember 14-i ülésén az államtanács hozzájárult ahhoz, hogy Pozsony város a 33 100 Ft-os adóssága utáni kamatot csökkentse.

64 Az 1775. február 19-i államtanácsi határozat szerint olyan esetekben, amikor a kamat magas, alacsonyabb kamatú kölcsönt kell felvenni és abból a magasabb kamatút kifizetni.

05 Nagybánya város 3049 Ft-os adósságából 1756-ban 2000 Ft-tal Felsőbányának tartozott.

66 Bártfa város a kassai szemináriumnak, a homonnai és a bártfai rendházaknak, valamint ezek kórházainak volt adósa.

67 Szatmárnémeti 1758-ban a debreceni piaristáktól, Felsőbányától, Eötvös Miklós ezredestől, somlyai Toldi Miklóstól és városi polgároktól vett fel kölcsönöket.

68 Szeged város hitelezői között 1773-ban a piaristákat, a minoritákat és városi polgárokat látunk.

69 Újvidék város 1774. évi 42 825 Ft-os adóssága Zambarda nemes özvegyétől, Sumeran bárótól, a helybeli örmény egyháztól, bécsi és péterváradi kereskedőktől származott.

70 Ugyanebben az évben Szakolca a ferences káptalannak és konventnek tartozott 8950 Ft-tal.

71 1775ben Győr városnak a káptalan, a helybeli ferencesek, az Orsolya-zárda, a jezsuiták, a bakonybéli konvent, valamint városi polgárok kölcsönöztek.

72 Komárom alapítványi pénzekből, szabad házak utáni díjakból, valamint magánpénztárakból vett fel pénzt.

73 1777-ben Pozsony hitelezői között a ferences-, kapucinus-, és irgalmas-rendet, a városi kórházat, egy kamarai mérnököt, városi polgárokat és alapítványokat találunk.

74 Az egyre növekvő városi adósságokat látva, 1753-ban uralkodói leirat rendelte el, hogy a városi adósságok rendezése ügyében a bécsi kamara és a magyar udvari kancellária hetenként egyszer üljön össze, közösen vizsgálja meg a városok által fel59 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1727. IV. 19. 60 Uo. Kamarási számadás 1746—1747. 61 Civ. F 2. 1755. IX. 8. 62 Civ. F 3. 1756. I. 5. 63 Civ. F 3. 1756. III. 5. 64

HHSta Staatsratprotokoll 1774. IV. k. Nr. 2416. 65 Uo. 1775. II. k. Nr. 472. 66 Civ. F 3. 1756. III. 26. 67 Civ. F 5. 1756. XII. 6. 68 Civ. F 8. 1758. X. 30. 69 OL E 49. (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. jan. 386. 70 CU F 26. (523.) Subd. 4. 149/1774. ápr. fol. 612 71 CU F 26. (525.) Subd. 3. 138/1775. marc. fol. 64—65. "CU F 26. (525.) Subd. 4. 151/1775. okt. fol. 141. 78 CU F 26. (528.) Subd. 3. 114/1776. jun. fol. 263—264. 7Í CU F 26. (530.) Subd. 3. 80/1777. ápr. fol. 72—79.