Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

IV. Városi kiadások

terjesztett számadásokat és jelentéseket. A bécsi kamara a kancelláriával közösen vizsgálta, hogyan lehetne a városok további eladósodását megakadályozni.

75 Az évente — kétévente — felküldött tisztújítási jelentésekre válaszolva a bécsi kamara minden alkalommal intette a városokat adósságaik megfizetésére, illetve olyan módszer kidolgozására, mely az adósságok csökkentéséhez vezet. Egyes városok kamarai utasításra adósság-fizetési tervet is készítettek.

76 1762-ben a pozsonyi kamara táblázatot készített a városi adósságokról.

77 1779-ben uralkodói leirat foglalkozott azzal a gondolattal, nem lenne-e célszerű az összes városi haszonvételek bérbeadása, míg a városok adósságaikat meg nem fizetik.

78 A bécsi kamara a városi adósságok csökkentésének lehetőségét a gazdálkodás megjavításában, a bevételek zárolásában, városi telkek, házak eladásában, valamint a városi igazgatási költségek csökkentésében látta. 1758-ban Lőcse város italmérési jövedelmeinek zárolását vette fontolóra a kamara, a báró Splényinél elzálogosított javak visszaváltására,

79 1766-ban Debrecen utasítást kapott, hogy szeszfőzde-jövedelmét teljes egészében adósságfizetésre fordítsa.

80

Szatmárnémeti 1767-ben 5000 Ft-os évi teljes borkimérési jövedelmét adósságfizetésre fordította.

81 1774-ben engedélyezte a kamara Trencsónben sörfőzőház építését, mert annak bevételeiből a város adósságait fizethette.

82 1775-ben kapott engedélyt Bazin a vasasfürdő mellett 3404 Ft-os költséggel fürdőház építésére. A fürdőház bevételeit adósságai törlesztésére kellett fordítania.

83 Az adósságok megfizetésének egy másik lehetőségét a bécsi kamara — a korábban már említett — városi ingatlanok eladásában látta. 1755-ben Pozsony 3000 Ft értékben árverés útján Illésházy József nádornak adott el városi telket adósságfizetés céljából.

84 Ugyanez évben mérlegelte a kamara, hogy az igen eladósodott Ruszt nem tudná-e adósságát telkei eladásával törleszteni. A kamara engedélyezte e célból a városnak a Karner-ház eladását, illetve utasította a következő években összes ingatlanai eladására.

85 1759-ben egy uralkodói leirat Kismarton adósságai megfizetésével kapcsolatban városi telkek, házak eladásáról beszél.

86 1765-ben a bécsi kamara az összes szabad királyi várostól jelentést kért, mennyi és milyen telek áll rendelkezésükre, mérveket adósságfizetés céljából eladhatnának.

87 A további eladósodás megakadályozására a bécsi kamara az igen magas költségekkel dolgozó, nehézkes városi igazgatás ésszerűsítésének gondolatával foglalkozott. A kamara elsősorban létszámcsökkentésre, az indokolatlanul felduzzasztott városi igazgatás csökkentésére gondolt. Már a megelőző korszakból, 1715-ből vannak adataink arra vonatkozólag, hogy a kamara a lőcsei bíró fizetését „a város sanyarú gazdasági helyzete miatt" 300 Ft-ra szállította le.

88 1753-ban utasította a kamara Komáromot, hogy adósságaira való tekintettel a belső tanács létszámát kilenc főre csök75 Civ. F 1. 1753. VII. 11. 76 Civ. F 9. 1759. I. 10., továbbá CU F 26. (511.) Subd. 3. 36/1769. júl. fol. 1771. 77 HU (928.) 1762. XII. 21. fol. 298. 78 CU F 26. (536.) Subd. 3. 61/1779. nov. fol. 2. 79 Civ. F 8. 1758. XII. 19. 80 CU F 26. (508.) Subd. 5. 1766. III. 5. fol. 3. 81 CU F 26. (509.) Subd. 7. 1767. XII. 12. fol. 3. 82 CU F 26. (522.) Subd. 7. 153/1774. szept. fol. 3. 83 CU F 26. (525.) Subd. 4. 151/1775. okt. fol. 246—247. 84 Civ. F 2. 1755. IX. 8. 85 Uo. 1755. XIII. 4., F 5. 1756. VI. 12. 86 Civ. F 9. 1759. I. 10. 87 CU F 26. (506.) Subd. 4. fol. 559. 88 DEMKÓ KÁLMÁN: Lőcse története. Lőcse 1897. I. k. 389.