Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

lükben Kanizsai Miklós és László erdélyi vajdák, egyúttal soproni főispánok, felvilágosítást kértek a sopronvárosi tanácstól, hogy birtokaikat miért pusztítják, amikor ők a békét szigorúan betartják. Ezért kérték a tanácsot, hogy szándékukat világosan adja tudtukra.

1 A Kanizsaiakon kívül asszonyfalvi Ostffy Ferenccel is meggyűlt a soproni polgároknak a bajuk, akiknek klempai jobbágyai a fegyverszünet ideje alatt András sarródi jobbágytól egy lovat és szarvasmarhát vettek el. Ostffy Ferenc szeptember 14-i levelében azon óhajának adott kifejezést, hogy mivel ő semmi okot nem adott a fegyverszünet megszegésére, reméli, hogy a soproniak sem akarnak békétlenkedni.

2 1461 nyarán különben Mátyás király ismét rövid ideig háborúban állott Frigyes császárral. Erre a kedvező alkalmat az szolgáltatta, hogy Albrecht osztrák herceg, aki császári bátyjával ellenséges viszonyban volt, személyesen Budára ment és Mátyás királlyal szövetséget kötött. Ennek értelmében Ország Mihály nádor vezérlete alatt egy ötezer emberből álló magyar sereg tört Ausztriába. Podjebrád György cseh király azonban a császár érdekében közbelépett és Albrechtet arra kényszerítette, hogy a császárral fegyverszünetet kössön, amelybe a magyar királyt is befoglaltatta. Mátyás kezdetben fel volt háborodva, hogy a szerencsés kimenetellel kecsegtető háborút abba kellett hagynia. Közben azonban arról értesült, hogy Podjebrád összeköttetésben áll az elégedetlen magyar urakkal, akik most az ő fiát, Viktorin herceget szerették volna a magyar trónra ültetni. Ezért a pápai követ által igért közbenjáráson örömmel kapott és Vitéz János püspököt követségbe küldte Frigyes császár gráci udvarába. Itt azután 1462 április 3-án megállapodás jött létre a békeszerződés feltételeit illetőleg.

3 Ezeket a feltételeket Mátyás király a Budára 1462 május 20-ára összehívott országgyűlés elé terjesztette, amely azokat már május 26-án jóváhagyta. A feltételek értelmében Frigyes császár az 1440 óta a magyarok által a fennhatósága alá tartozó területeken okozott károk megtérítéséül nyolcvanezer aranyat követelt, viszonzásul pedig a szent korona és Sopron város kiadását ígérte.

4 A magyar rendekben nem hiányzott a jóakarat, de mégis jó sok időbe tellett, amíg a nyolcvanezer x

Házi, I. 5. 28-29. lk. 3 Mill. Tört., IV. 201. 1. 2

Házi, I. 5. 33. 1. 'Huber, III. 27. 1.