Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
a várossal ekkor békés érintkezésben volt, 1 hanem minden valószínűség szerint azonos volt a közeli Macskakő várába befészkelt, Weitraher vezetése alatt és szolgálatában álló László-párti cseh zsiványokkal vagy Grafenegg és társai zsoldosaival. A közeli veszély láttára a város ismét Frigyes császárhoz fordult segítségért. A Bécsújhelyen tartózkodó Frigyes június 21-én teljesítette is kérésüket, segélycsapatokat küldött Sopronba, amelyek zsoldját a város tartozott a császárnak járó évi adóból fizetni. 2 Alig érkezhettek meg ezek a csapatok, amikor Frigyes ellenfeleinek zsoldosai a vármegye nyugati részét, főleg pedig Sopron város környékét elkezdték pusztítani. 1456 július 17-én Ziegler János, a városnak V. Lászlóhoz Bécsbe küldött jegyzője arról számolt be a tanácsnak, hogy az a törekvése, hogy Sopron várost és falvait a háború tartama alatt a pusztításoktól megkíméljék, a királyi udvarban sikertelen maradt. A király minden oldalról csapatokat vont össze és az volt a szándéka, hogyha máskép nem lehet, fegyveres erővel bírja hódolatra a fennhatósága alá tartozó területeket. A várost és vidékét Frigyesek oldaláról nem sok jó kecsegtette. A városi jegyző arról szerzett tudomást, hogy július 16-án este ellenséges érzülettel mintegy háromszáz zsoldoskatona távozott el Bécsújhelyről, akik Borbolyán azt beszélték egymásközött, hogy elmaradt zsoldjuk kárpótlása fejében Sopront fogják megtámadni és kifosztani. Az elégedetlen katonákhoz sok nép csatlakozott. 3 Az ilyen és hasonló veszélyek késztették tehát a várost arra, hogy legveszedelmesebb ellenfeleivel, Lichtenstein Henrikkel, Grafenegg Ulrikkal, Enzersdorfer Jánossal, Bazini János gróffal, Ellerbach Berchtolddal és Paumkircher Andrással arra az időre, amíg ezek és III. Frigyes császár között a háború tart, békét kössön. A békekötés 1456 július 20-án Márcfalván történt meg. A hatalmas, háborúviselő urak természetesen csak tekintélyes pénzösszeg lefizetése fejében voltak hajlandók a megegyezésre. 4 A Frigyes elleni fiók háború eközben tovább folyt és hol itt, hol ott ütötte fel a fejét. Augusztus elsején a császár felszólította a várost, hogy a Stájerországba betört ellenség 1 V. ö. Házi, I. 4. 89., 92., 97. lk. 3 Házi, I. 4. 108-109. lk. 2 Házi, I. 4. 97- 98. lk. 'Házi, I. 4. 110-112. lk.
