Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Zsigmond, király ugyanis a Sárkány-rend megalapítása után szakított a Nagy Lajos-féle egyensúlyozó politikával és a tartományok és megyék élére az ugyanazon a vidéken birtokos urakat állította. Ezek a birtokos urak csak a Sárkány-rend tagjai közül és tagjainak rokonai sorából kerültek ki és kölcsönös érdekszövetségi viszonyban állottak egymással. Á társaság politikai hatalmának igazi alapja a társaság tagjainak földesúri hatósága alá tartozó roppant terjedelmű földbirtok volt. Ezenkívül Zsigmond király adományozási és zálogolási rendszere a vagyonszerzésnek addig ismeretlen tág lehetőségeit jelentette a szövetséghez tartozók számára. A király adományozásai nyomán az Anjou-korban meglévő mintegy 200 királyi váruradalomból 140 vár mintegy 2000—2200 helységgel került magánbirtokosok, igen csekély kivétellel az uralmon lévő liga tagjainak kezére, akik a király ítélete és a Sárkányos társaság szabályai szerint egyedül voltak érdemesek a jutalomra. Ehhez járult még az elkobzott és a magszakadás folytán a királyra háramlott vagyonból eladományozott 60—70 vár és mintegy 1500—2000 helység. Ezeket szintén a liga tagjai kaptak meg. Ezeknek a hatalmas várbirtokoknak és uradalmaknak tulajdonában ezek az urak, akik évtizedeken keresztül egyes megyék és országrészek főispánjai voltak, tulajdonképpen már tartományurak voltak. így Vasban és Zalában a Gersei Petők, Sopronban — aránylag kis területen — a Kanizsaiak voltak a Nyugat-Dunántúl urai. Sopron vármegye szempontjából a Kanizsaiaknak az uralmon lévő ligába való — kétségtelenül másokhoz képest szerény — bekapcsolódása igen jelentős volt, mert az egész megye területén birtokos Kanizsaiak így minden uralmon lévő más főispánnal való szembehelyezkedés nélkül szolgálták önön érdekeik keretében a vármegye érdekeit. Ennek következtében a hatalmaskodások nem is szűntek meg, olyan esetek, mint aminők a nemzetségével meghasonlott, különben kiváló katona és hűséges vitéz Ostffy Gergely idejében megtörténtek nem fordultak elő. A Kanizsaiak eddig is saját érdekeik szolgálatába tudták állítani hatalmas birtokaik és kiterjedt rokonságuk révén a megyét, most is ezt cselekedték, kétségtelenül sok esetben, de legalább nem jutottak összeütközésbe a királyi hatalommal. Az 1408-ban életre hívott Sárkány-lovagrendnek még egy, a megye történetét hasonlóképpen érdeklő fejleménye volt. 1409-ben ugyanis Ernő osztrák herceg is létesített egy, a magyar Sárkány-