Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

renddel szövetséges osztrák Sárkány-rendet. A herceg ezzel a lépéssel a budai királyi döntőbírói ítélet előtt, a maga számára kedvező hangulatot kívánt teremteni. Öt ugyanis a kiskorú Albert herceg fölötti gyámság nem illette volna meg és ezzel a lépéssel akarta azt a maga számára megszerezni. Az elvi kérdések rendezése után 1409 február 16-án Sopronban alapították meg Ernő herceg vezetésével, huszonnégy osztrák főúr részvételével és Albert herceg bevonásával a magyarral szoros kapcsolatban lévő osztrák Sárkány-társaságot. Ernő herceg ennek ellenére sem érte el teljesen célját, mert hiszen tudjuk, hogy a gyámságot Zsigmond ítélete következtében Lipót herceggel közösen kellett viselnie.

1 Egy azonban mégis sikerült a magyar Sárkány-rendben érdekelt Kanizsai István révén a megyének elérnie, hogy az osztrák Sárkányos urak most már, tisztán a Kanizsai birtokok pusztítása címén, egyelőre nem törtek be a megye területére. A béke boldog időszaka mégsem tartott sokáig, mert Zsigmond 1411 október 30-án kelt oklevelében megszűntette Ernő herceg gyámi hatalmát leendő veje, Albert herceg felett, aminek következtében a viszony közte és Ernő herceg között elmérgesedett, sőt ellenségesebb lett, mint valaha. 1412 elején Ernő herceg, a Habsburg-ház ifjabb ágának a feje Krakóba ment és Ulászló lengyel király unokahugát eljegyezte. A tervezett házasságnak politikai érdekek állottak a hátterében és erre támaszkodva a lengyel király, valamint Ernő és Frigyes hercegek között védelmi szövetség jött létre. Ennek éle közös szomszédjuk, a magyar király ellen irányult. A fegyveres összecsapást csak XXIII. János pápa közbelépése gátolta meg és ennek eredményeként az akkor már német-római császár Zsigmond király 1412 márciusi lublói békekötése pecsételte meg.

2 Ernő herceg Zsigmond királlyal való szembefordulása azonban a nyugati végeken háborús megmozdulásokat eredményezett. Már 1411 augusztusában Zsigmond király egyik német származású zsoldos vezére megtagadta az engedelmességet. Okul azt hozta fel, hogy ismételt kérései ellenére sem fizette ki neki Garai Miklós nádor a néki 'Baranyai Béla: Zsigmond király ú. n. Sárkány-rendje. Budapest, 1926. 34-37. lk. ' 2 Mill. Tört. III. 501-503. lk.