Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

1360 július 31-én a győri káptalan előtt Jekkul fia, András, Voytan fia, Kónya, István fiai, Gergely és Máté, János fia, Mihály, András fia Mankó a maga és fiai, László, Mihály és István nevében is a zalai konvent megbízólevelével fölszerelve, továbbá András fia Tamás, Adorján fia Tywan, Dénes fia György, Márton fia Demeter, Péter fiai, János és András, János fiai, Miklós és János valamennyien a Büki nemesek sorából előadták, hogy ők a Selyek (Vulka) folyótól északra elterülő szántói birtokukat Wynchló fia, István és Büki Lőrinc fiai birtokának kivételével négyszáz bécsi dénármárkáért Potli Miklós fiának, Tamásnak eladták.

1 Azt, hogy ezek a büki nemesek egy családnak voltak-e a tagjai, csak sejthetjük, de biztosan nem állíthatjuk. Az egy család keretébe való tartozás mellett szól az a körülmény, hogy büki fészküktől távol a Vulka mellett volt birtokuk, ami nehezebben lenne megmagyarázható több büki várjobbágy eredetű nemes család esetében. 1361-ben a pozsonyi káptalan előtt pedig Büki András fiának, Miklósnak özvegye, Henckel fia Miklós Erzsébet nevű leánya gyermekeivel, Jánossal és Miklóssal együtt adta el a szántói birtokrészét harminckét bécsi dénármárkáért szomszédjai beleegyezésével ugyancsak Potli Tamásnak.

2 1363-ban a rokonság példáján fölbuzdulva, Büki Synka, János és István Woytán fiai is eladták szántói birtokukat a vasvári káptalan előtt Potli Miklós fiának, Tamásnak. Ebben az oklevélben a büki nemesek Potli Miklós fia Tamást nemzetségtársuknak, tehát ugyanazon nemzetségből származónak nevezték.

3 Vájjon ez a hasonló várjobbágyi eredetre utal-e, nem tudjuk. A Bükiek közül 1368-ban a Csepregen tartott nagy tanúkihallgatás alkalmával János fia Mihály, Lőrinc fia Miklós, Gyula fia Benedek és Mankó fia Mihály szerepeltek.

4 Büki Adorján fia, Tiván, a lajtamenti két Ikkán és Pomogyon (Pomach) volt birtokos és ezeknek a birtokainak a révén Nagymartoni Német Miklóssal és ennek Jensel nevű fiával évtizedes perbe keveredett. A Nagymartoniaknak ugyanis Nagy Lajos király Pál országbíró részére történt adománya következtében a Fertő 1 Nagy, I. 329. 1. 5 Nagy, I. 330. u. o. 2 Nagy, I. 330. jegyzete. 4 Nagy, I. 376. 1.