Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
A vármegyei közigazgatással szoros kapcsolatban állott a bíráskodás. Ez a kapcsolat az egész középkoron át megvolt és rendkívüli politikai hatalmat jelentett. A megyei bíráskodást a közgyűléseken tartották. Ezenkívül mindenütt voltak úgynevezett nádori közgyűlések is, amelyekre rendszerint több vármegye közönsége volt hivatalos és csak kivételes esetekben tartották egy megye számára. Sopron vármegyében a Károly Róbert korában tartott nádori közgyűlések az utóbbiakhoz tartoztak, mert csak Sopron vármegye közönsége volt azokon jelen. A gyűléseket megtartásuk idejének kihirdetése (proclamatio) előzte meg. A közgyűlést rendesen valamelyik ünnepet megelőző vagy követő hétfőre hirdették ki. Az 1335-ben tartott nádori közgyűlés Sopron városában folyt le. A nádori közgyűléseken a megyei közönséghez tartozóknak bírság terhe alatt kellett megjelenniük, hacsak nem voltak ez alól kiváltságoltak. Feltétlenül meg kellett jelenniök az érdekelt megyék alispánjainak, szolgabíráinak s a megye részéről választott 12 nemesnek is, akik felesküdve, a nádor bírótársaiként szerepeltek. A nádor mellett működött még a jegyzője, 1 * továbbá a királyi ember és a fehérvári káptalan kiküldöttje is. A kikiáltókat a megye rendelte ki. A nádor és kísérete ellátásáról — amint láttuk — a megye közönsége gondoskodott. Az ellátást vagy természetben (victuália) vagy pénzben (collecta) lehetett szolgáltatni. Ezeknek a gyűléseknek volt a céljuk a rablók és tolvajok kiirtása, a közbíráskodás, valamint a királyi jogok kikutatása és foganatosítása. Szóval tárgyaltak és ítéltek bűntények és hatalmaskodások ügyében, továbbá birtokjogok kikutatásának és védelmének érdekében. Tudomásul vételek, eltiltások, valamint közés magánjogi óvások történtek a bírák előtt, akik okmányokat adtak ki, vagy a felmutatottakat hitelesen átírták. Az 1335 augusztus 7-én tartott nádori gyűlésen egy állítólagos hatalmaskodási ügyben ítéltek. Gős fiai, János és Mihály sári nemesek bevádolták Kőszegi Henrik bán fiát, Jánost, hogy Locsmánd, Sarud és Gyirót nevű birtokaikat hatalmasul lefoglalta. Okmányokkal igazolták, hogy a kérdéses birtokokat őseik Szent István és I. Géza királyoktól kapták. A vádra — amint láttuk — Tót János alispán válaszolt. 2 Ugyanezen a közgyű1 Anjou-kori okmt., I. 110. 1. 2 Hazai okmt., III. 126. 1.
