Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
mert a megyei ítélőszék elé idézett, emberöléssel vádolt Ikhart (Ekhart) nevű jobbágyát nem állította elő. 1 Tót Jánosról Nagy Imre azt írta, hogy 1332-től 1338-ig viselte a sopronmegyei alispáni tisztet. 2 Nagy Imre azonban nem ismerte Nagy Lajos királyunk 1344 január 10-én Visegrádon kiállított oklevelét, amelyben a soproni polgárok kérelmére a Szent Margit napját megelőző és az azt követő nyolc napon át országos vásártartási jogot engedélyez nekik. Ennek az oklevélnek a hátlapján egy rövid, következőképpen szóló kancelláriai feljegyzést találunk: reláció Stephani Lachk per Johannem Touth. 3 Lackfi István ekkor ismét Sopron vármegye főispánja volt és így cseppet sem csodálkozhatunk rajta, hogyha ügyeinek elintézésére régi hívét és bizalmasát, soproni alispánját Tót Jánost használta fel, aki ekkor kétségtelenül még mindig az alispáni méltóságot viselte. Ebből következik, hogy Tót János, akinek származásáról semmit sem tudunk és csak sejtjük, hogy Sopron megyében is voltak birtokai, egész Lackfi István távozásáig, vagy talán tovább is viselte az alispáni tisztet. Tót János, amint arra a ránkmaradt iratokból következtetnünk lehet, a tulajdonképpeni Sopron megye alispánja volt. Ki volt alispánja vagy kik voltak alispánjai ugyanekkor a Rábaköznek? Nem nevezik meg őket az oklevelek. Csak következtethetünk abból, hogy 1335 augusztus 5-én, Druget Vilmos nádor generális congregatiója alkalmával, a szolgabírákért és az általuk képviselt megyei nemesi közösségért Tót János alispán és Osli fia János vállaltak kezességet. 4 Nem lehetetlen, hogy ez az Osli János, aki később varasdi főispán volt 5 1335-ben rábaközi alispán volt — 1341-ben Györgyöt említik kapuvári várnagyul — és így a két sopronmegyei alispán lett volna a megye közösségének jótállója, ami az alispánok és a megye közönségét képviselő szolgabírák közötti őszinte viszonynak és megbecsülésnek egyik legfőbb tanújele, ami megmagyarázná Tót János alispánnak másfélévtizedes zavartalan ténykedését. * * * x Nagy, I. 140. 1. 2 Nagy, I. 137. h, tévesen 1332—1328. áll a jegyzetben. 3 Házi, I. 1. 82- 83. lk. 4 Nagy, I. 134. 1. 5 Hazai okmt., VII. 408. 1.
