Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

városok között, azzal, hogy azok álljanak rajtuk bosszút a magyarok által okozott károkért. A németek azután ezeket a szerencsétlen, többnyire ártatlan foglyokat úgy vonták felelősségre, hogy városaik határában gyalázatos módon felakasztották őket. A nyéki öregtornyot és a falakat Albert herceg széthányatta, elpusztította és ezután Kabold vára ellen fordult. Nyék pusztulásának és népe kegyetlen végének híre megdöbbentette a kaboldi vár őreit, akik a bécsújhelyi polgároknak számos kellemetlenséget és sok anyagi kárt okoztak. A kabo ldi várőrség félt a németek bosszújától és ezért maguk siettek, a szabad elvonulás föltétele alatt, felajánlani a várat a közeledő hercegnek. Az osztrákok kapva-kaptak az alkalmon, hogy ezt az igen fontos és előreláthatólag nehezen bevehető várat ilyen könnyen megkaphatják, nem vonakodtak a kért feltételeket megadni. Kabold vára alól Lándzsér alá vonult a német sereg, hogy ezt elfoglalták-e, arról nem szólnak az egykorú adatok, de lehetséges, hogy ezt is minden jelentősebb ellenállás nélkül megszállták, mert csakhamar a vasmegyei Rohonc alatt állott Albert herceg embereivel. Rohonc vára nyolcnapig állott ellen a németek ostromának és csak azért adta meg magát, mert a várt segítség, amit Kőszegi Péter veszprémi püspöknek egy tanácskozáson történt meggyilkolása még csak jobban késleltetett, nem érkezett meg. A rohonci őrség, férfiak, nők és gyermekek szintén bántatlanul vonulhattak el. A Rohoncon is bevált példát némi ellenállás után Szalonak is követte. Pinkafő várának a tornyát azonban, akárcsak a nyékiét szintén leromboltatta a vállalkozó kedvében lévő és elhatározásaiban nem gátolt osztrák herceg, aki Sopronban és Vasban Németújvárral együtt, összesen harminchat kisebb és nagyobb várat és erődítményt foglalt el. A nagyobb várakba az osztrák és a stájer urak — Emmerbergi Schenk Bertold, Stübenberg és mások parancsnoksága alatt — őrségeket helyeztek el. A német krónikás szerint nem volt még példa, hogy osztrák herceg ilyen sok erőséget foglalt volna el Magyarországon, mint Albert herceg ebben a hadjáratban. A Kőszegiek soproni és vasi határszéli birtokainak megszállása, de a Kőszegiek hatalmi központjának, Kőszeg városának és várának, elkerülése után Albert herceg csapataival együtt elvonult és támadásának színterét Mosón vármegyébe tette át és ostrom alá fogta annak legfontosabb várát Magyaróvárt. Amerre csak csapataival átvonult, ha a lakosság el nem menekült és nem mentette meg azt, amit hirtelen 34* 531