Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

magával tudott vinni, úgy az mind a németek martaléka lett. Magyaróvári az a Szilveszter fia Bicó védelmezte, aki már II. Ottokár cseh király ellen is sokat harcolt a végeken, sőt egyizben cseh fogságba is került. Albert herceg július derekán a várat körülzáratta és kétezer nyilasát úgy állította föl, hogy azok állandó lövöldözése következtében tenyérnyi hely sem maradt mentes a nyilaktól, úgyhogy a bástyákon nem lehetett megmaradni. Az őrség több napig, a nagy túlerővel szemben is ellenállott és csak akkor adta meg magát, amikor Bicó unokaöccse, Domonkos elesett és semmiféle segítség érkezésére sem volt kilátás. A magyarok ugyanis ahelyett, hogy az ország védelméről tett intézkedéseik a cselekedetekben is megnyilvánultak volna, csak gyűléseztek.

1 Ez az a kor, amikor a központi fejedelmi hatalom már meggyengült és csak játékszer volt a nagy urak politikai pártjainak a kezében, már erősen magán visel te a nagy magyar betegségnek az áldatlan, a hatástalan, az eredménytelen szócsatáknak a tüneteit. Egyelőre csak az történt, hogy a Föveny mellett tartott országgyűlésen IV. László ismét kibékült az urakkal és a német betörésre való tekintettel megosztották a nádori méltóság hatáskörét. A veszélyeztetett Dunától nyugatra eső terület nádora Kőszegi Miklós, a keletebbre fekvő országrészeké pedig Básztély Rénold lett.

2 A németek előnyomulása azonban ettől függetlenül is hirtelen megtorpant, aminek az volt az oka, hogy az aratásra haza kellett engednie Albertnek az embereit.

3 Az aratás befejeztével azonban a német sereg újból összegyűlt. Ugyanakkor azonban Kőszegi Miklós nádor is Zala vármegye nyugati határszélén táborozott csapataival. Sopron vármegye ismét a hadak útjává vált. Albert herceget ebben a hadjáratában, amely elsősorban Kőszeg városa és vára ellen irányult, a cseh király, a karinthiai herceg és a bajor püspökök seregei támogatták. A várost elkeseredett ostromok után elfoglalták a németek, de ott semmi értéket sem találtak, mivel azt a magyarok mind magukkal vitték a várba. A vár ostroma igen hosszú ideig tartott, úgyhogy a kárvallott magyar urak a Nagymartoniak, Aba Lőrinc és mások sürge1 Albert hadjáratának előadását Pauler Gyula: i. m. 402—406. Ik.-on lévő összefoglalása alapján adtuk elő. — Hóman, II. 231 —232, lk. — Kovács i. m. 49—50 lk. — Wertner Mór Nyék helyett Ágfalvát említ. 2 Hóman, II. 232. z

Huber, II. 19.