Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

tette, hogy szemet hunyjon a magyar részről osztrák területre történő becsapások felett. Amikor 1288 nyarán a király tatár és kun hordái Székesfehérvár városát, templomaival, kincseivel és az Árpádházi királyok ott őrzött nagyértékű levéltárával együtt felgyújtották és elpusztították, ugyanakkor Sopronban és Vasban valóságos háború tört ki a magyarok és a németek között.

1 Az egykorú német krónikás szerint — aki Albert addig viselt dolgait és a Kőszegiekkel való egyezkedéseit előadása során már elfelejtette — «a kegyetlen és gonosz Kőszegi Iván, aki sok évig lázongott ura, a magyar király ellen és akit a király sem megzabolázni, sem legyőzni nem tudott, megátalkodott gonoszságában a magyar határt is átlépte és Ausztria és Stájerország határvidékeit, mint valami ragadozó farkas pusztitotta». Az érem másik oldala azonban a németek megismétlődő betöréseiről tanúskodik. Stájerország főkapitánya, a keménykötésű Henrik admonti apát, egy csapat fegyverest küldött Regedére, azaz a mai Radkersburg alá és onnan többször betört Magyarországba, hogy itt raboljon és gyújtogasson. Kőszegi Iván háromszáz magyar lovast küldött Regede alá. Ezek a — ahogy a krónikás írta — «nagyszakallu magyarok» azután kicsalták az apát ennsvölgyi embereit a várból és azokat alaposan megverték és megkergették. 1288 végén fegyverszünetet kötöttek a szembenálló felek, de Albert herceg ekkor sem hagyott fel megtorló terveivel és elhatározta, hogy nagy hadjáratot fog indítani Kőszegi Iván és testvérei ellen. Tervét IV. László magyar királlyal is közölte, aki cseppet sem bánta az ország nyugati részeinek a pusztulását, sőt örült, hogy az osztrák herceg megtámadja a Kőszegieket és megígérte Albertnek, hogy a Kőszegiek minden ellenségét felszabadítja, sőt maga is teljes erejével föllép ellenük.

2 Amint kitavaszodott, Albert herceg egész Ausztriát és Stájerországot fegyverre szólította Kőszegi Iván és testvérei ellen. A csapatok találkozási helyéül az alsóausztiai Traiskirchent jelölték ki és 1289 április 24-én már együtt is volt a mintegy 15.000 főnyire becsült sereg, amely másnap, április 25-én már meg is indult Magyarország ellen. Albert herceg kíséretében ott voltak a német főpapok 1 Hóman, II. 230- 231. lk. 2 Pauler, II. 402. 1. és 298., 299. jegyzete.