Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

és szintén a Repce nagy vizének levezetését szolgáló Kis-Répce. A Repce a Kis-Rábával való egyesülés után mesterséges mederben folyik tovább és Rábcának nevezik. A vízhálózat harmadik jelentékeny tagja az Ikva. Ez a Soproni medencéből hozza a vizét és régebben, hol a Fertőbe, hol a Repcébe, hol pedig a Hanságba ömlött. Legnagyobb vízmennyisége közel 50 köbméter és áradásai különösen Endréd, Sarród és Süttör környékét érintik. A szabályozások alkalmával úgy oldották meg a helyzetét, hogy vizét egy mesterséges csatornán észak felé vezették és a Wörtdombbal szemben a Hanság tengelyében húzott Fertőcsatornába kapcsolták. Az Ikvába is számos apró patak ömlik. A fentiekből látjuk, hogy a vármegye területének erózióbázisát a Fertő és a Hanság, illetve a Fertőcsatorna képezi. A Fertőbe, illetve a Hanságba még több kisebb-nagyobb ér is szakad. Ezek közül még a 8 kilométer hosszú Rákos-patak a legjelentősebb, amely egyetlen vize a fertőmelléki dombság keleti oldalának. Három forrásból ered a kőhidai lapályon és a Fertő partján a mocsarakban vész el.

1 A vármegye nyugati szélén a Vulka-medence peremén a Lajta — régi magyar nevén Sár — folyó hömpölygeti habjait. A Rax-Alp és a Semmering vidékén ered és hasonló — 120 kilométer — hosszú, mint a Repce. Medre megyénk és egyben országunk határát 1921 előtt, különféle beszögelések leszámításával, mintegy 10 kilométer hosszan alkotta. Jelentős vizek megyénk területéről nem ömlenek belé és csak a Lajta-hegység néhány északnyugatra futó patakja táplálja vizével.

2 * * * A növényi és állati életre, valamint az ember letelepedésére, legnagyobb hatással a termőtalaj volt. A földrajzi tényezők között a talajnak is megvan a maga élete. A természet kialakítja, munkálja, de lényeges változásokat az ember munkájával az ember is létrehoz rajta és benne. Növényi életet hordó talaj a földtörténet minden szakában volt. Ezt igazolja, hogy csaknem minden eddig ismert üledékes kőzetben találunk növénymaradványokat szenesedett vagy kövesedett állapotban. Földünk hosszú történetében a legkülönbözőbb éghajlatok 1 Gombocz : i. m. 10. 1. — Kövér : i. m. 16—22. lk. 2 Gombocz : i. m. 10. 1. — Prinz : Magyarország. 1914. 86. 1.