Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

egyiket 1471-ben másnéven Vadasvickának is nevezték

1 —, Szent György, Szent Jakab — a mai nevén Klempa

2 —, a Lánzsér várához tartozó Szent Márton, egykori fiók harmincadhely, Szent Miklós, a mai Fertőszentmiklós, amelynek ősi neve Nevegy volt és ahol Szent Miklós volt a templom védőszentje,

3 valamint Szent Péter-telke és Szent Tamás is ilyen új nevet szerzett falu lehetett, az pedig hol Mosón, hol Sopron vármegyéhez tartozó Samarja mezőváros a Szent Maria, Sancta Maria név összevonásából nyerte a nevét.

4 Ezek az elnevezések a hitéletnek ugyan csak gyér, külsődleges formái, mégis arra engednek következtetni, hogy Sopron vármegye XIII. századi lakosságának vallásos élete elég bensőséges volt. Amikor az ország szívében a XIII. század derekától kezdve a pogány kunok megtérítésének ügye és az ázsiai hordák dúlásai következtében támadt erkölcsi fertőnek a lecsapolása két nemzedék alkotó munkáját vette igénybe, ugyanakkor a pogány erkölcsök és szokások, ha nem is kímélték meg a nyugati országrészeket, a lakosság zömének és a birtokos uraknak vallásos hitét nem ingatták meg. Ezt talán legjobban a Sopron vármegye területén élt szerzetesrendek — főleg a ciszterciták és a premontreiek — monostorainak története világítja meg. * * * A borsmonostori cisztercita apátság — amint láttuk — a Miskolcnembeli Domonkos bán adományának köszönte létét. Ennek magyarázatául azt hozták fel a monostor történetének írói, hogy Domonkos bán III. Béla királlyal együtt 1187-ben megfogadta, hogy kereszteshadjáratban fog részt venni.

5 Fogadalma teljesítése elé azonban akadályok gördültek és ezért váltságul, 1190 táján felesége és fia beleegyezésével átadta Henrik heiligenkreutzi apátnak azokat a sopronmegyei birtokokat,

6 amelyeket Dénes comestől vásárolt, hogy azokon í

Nagy, II. 471. 1. 2 Ecclesia S. Jacobi cum teta possessione ibidem que vocatur Cblingenpach. — Wenzel, XII. 180. 1. (1277.) 3 Wenzel, VI. 456. (1228.), XII. 101. (1274.) - Nagy : 1. 99. (1324.) * V. ö. Csatád i III. 631-632., 677- 678. lk. 6 Franeh. Dömötör, A borsmonostori apátság az Árpádok korában. Eger, 1910. 15.1. — Kovács Ignác : A borsmonostori apátság története. Sopron, 1910. « Wenzel, XI. 57-58. lk. - Fejér, II. 299., V. 1. 289. — Kovács Ignác : A borsmonostori apátság története, Sopron, 1910. 217.1. —Szentpétery Imre : A bors-