Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Szűz Mária tiszteletére monostort létesítsen. Az alapító oklevél szerint tényleg a szentföldre való elmaradt zarándoklása váltságául alapítja a monostort a bán. A felajánlott helységek és birtokok a következők voltak: Meynhart, a mai Kedhely, Mychsa, a mai Micske, Peresznye, Szaka, Ukacs, részben a mai Füles és Malomháza, Baron, a mai Szabadbáránd, Dág, a mai Ágfalva és a monostor helyéül kijelölt Babaduri hegy. Ezeket a birtokokat minden szőlejükkel, malmaikkal, rétjeikkel, erdeikkel, vizeikkel, művelt és műveletlen földjeikkel adták át. Ezenkívül száz ökröt, ötven tehenet, ezer juhot és az építkezések céljaira háromszáz ezüst márkát és tíz mansio szolgálónépet adományozott a cisztercitáknak. 2 A Babaduri helynév a monostor felépítése után az oklevelekből eltűnik és a monostor helyét csupán «altus mons»-nak, magas hegynek vagy «mons sanctae Mariae»-nek, Szűz Mária hegyének nevezik. 3 Domonkos bán adományát egyik oklevelünk szerint III. Béla király 1195-ben megerősítette. Ez az 1195. évi kelettel ellátott oklevél, amint azt Szentpétery Imre megállapította, hamisítvány. Az oklevél külső, formai jellemző vonásain kívül ezt az oklevél tartalma is elárulja. Domonkos bán 1190 körüli időkből származó keltezetlen oklevele az adományok között háromszáz ezüst márkát említ, a III. Béla királynak tulajdonított oklevél pedig háromszáz librát. A libra, így magában, mint pénzegység, Magyarországon sem a XII. század végén, sem a XIII. század elején nem volt használatos. Ezután is csak ritkán, külföldi hatás következtében fordul elő, mint ideális súlyegység. Az adományozott ingóságok tekintetében az 1195. évi oklevél szintén a monostorra nézve igen kedvező adatokat tartalmaz, amennyiben húsz mansio szolgát, száz tehenet említ fel a Domonkos bán-féle oklevél tíz mansiójával és ötven tehenével szemben. Ugyanígy igen feltűnő az oklevélnek az a része, amely monostori apátság Árpád-kori oklevelei, 109-110. lk. — Az apát neve nincs kiírva, csak egy H. betűvel van jelölve. Erről mint korhatározó tényezőről Szentpétery i. m. 9— 11. lk. — Kovács Ignác i. m. 5.1. Marquard heiligenkreutzi apátnak tartja és 1194-re teszi az alapítás évét. l Nagy, I. 9-17. lk. 2 Wenzel, XI. 57-58. lk. - Kovács i. m. 5.1. 8 Kovács i. m. 6. 1.
