Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

sos, kegyelt és rokoni érzéssel telített főpapja. Herbort, a király ifjúkori barátja, a királyi család és az ország gyámola, a tatárjárás korának egyik legszimpatikusabb, legönfeláldozóbb, legelőrelátóbb, legmagyarabb alakja. A birtokszerző Veszkény Dénes, aki kialakítja nemzetsége egyik ágának évszázadok viharait átélő uralmát. És így tovább, ha nézzük ezeket a nemzetségeket, kicsi és nagy tagjait, előttünk áll a két-három emberöltő, amikor vajúdások és bizonytalanságok útján kibontakozik a jövő és elérkezünk a nemesi vármegyéhez. Egyelőre azonban maradjunk még ennél a kornál és abba a keretbe, amelyet a Veszkény-, Kér- és Kürt- nemzetségek a fenti szállásbirtokos többi nemzetséggel együtt alkotnak, illesszük be a királyi kegy, az ügyes birtokszerzési politika vagy családi örökségek útján Sopronmegyébe került többi nemzetségeket. * * * A Sopron vármegyébe szakadt, egyéb országrészekből származó nemzetségek birtokszerzésének egyik legérdekesebb következménye a királyi várföldek feldarabolása és magánosok kezébe jutása volt. Talán sehol másutt az országban nem tanulmányozhatjuk olyan szépen a királyi vármegyék adományozás útján való felbomlását, mint éppen Sopronmegye területén. A folyamatot különösen Locsmánd megyében látjuk világosan és ezért először ezt fogjuk vizsgálat alá venni. A XII. század utolsó évtizedeinek egyik legjelentősebb birtokos családja volt a Miskolc-nemzetségből származó borsmonostori Borsok családja. Ismert birtokaik Borsod, Gömör, Sopron, Mosón, Komárom és Vas vármegyékben voltak szétszórva. Eredeti szállásbirtokok ezek közül csak a Borsod, Gömör és talán a Komárom (Bars) vármegyékben lévők lehettek és így nyilvánvaló, hogy az 1200-as évek végén már birtokszerző politikája jelentős sikereinek teljében találjuk a nemzetséget. Maga a Miskolc-nemzetség — Miskolc város árpádkori történetének írója, Fertály Lajosné megállapításai szerint — tulajdonképpen a Bors-nemzetségnek, egy a XII. században önálló nemzetséggé alakult kiszakadt ága volt. A nemzetség származására nézve tehát kabar eredetű és így a honfoglaló nemzetségek között van a helye. Tévedés tehát Karácsonyi János és az ő megállapításait átvevő többi íróinknak az az állásfoglalása, hogy a nem-