Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
is volt itt időszaki tóképződés, de ez hosszú életű nem lehetett. A tó tükrének szintingadozását a klímaviszonyok, a Duna törmelékkúpjának vízáteresztő tulajdonsága, régente a folyók árvizei és úgy régen, mint talán még ma is a föld belső erőinek alig észrevehető, gyűrő és törő működése magyarázzák. 1 * * # A Fertő a történelmi Magyarország nagyságra nézve második tava. Vízfelülete átlag 335 négyzetkilométer, amiből a nagyobbik rész (178 km 2 ) Sopron vármegyének, a kisebbik pedig Mosón vármegyének jutott. Eredeti legnagyobb hossza 35 km, legnagyobb szélessége 11 *5 km volt. Vízmennyisége a Hanságon át történő lecsapolása óta nagyon megfogyott. Partjai némely helyen, így Balfnál és Boznál, néhány kilométerrel is beljebb húzódtak. Régi medencéje szélein most szántanak, legelők, rétek terülnek el. Át nem gázolható része alig van. Lapos partjaival, amelyeket sűrű füves zsombékok borítanak és sekély tómedrével igazi síksági tó képét nyújtja. A partok befelé mindinkább süppedékessé válnak és az ingó lápon víz tör elő a rálépő láb nyomában. Ezután a csaknem két méter magas nádasok következnek, majd végül kisebb-nagyobb tócsákban felcsillan a víz. Látjuk tehát, hogy a tulajdonképpeni tó három övre osztható. Ezek : maga a víztükör, a nádasok öve és kint a parton a rétek öve. 2 A víz átlagos mélysége ma alig 40—50 cm és az egy méteres mélységek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Hatalmas területeken pedig alig 10—20 cm mélységű a víz. A Fertőnek, éppen úgy, mint a Balatonnak szintén a legkeskenyebb részén vannak a legnagyobb mélységek. Ennek az az oka, hogy áramlás útján itt az északi és déli medence vizei kicserélődnek, de mivel szélességben nem tudnak az itt meglehetősen magas partok miatt kiterjedni, kénytelenek a tó fenekét mélyíteni. Ez az áramlás akkor a leghevesebb, ha az erős északi és északnyugati szelek fújnak. Nezsider és Feketeváros tájékáról a víz ilyen1 A Fertő keletkezésének ilyetén magyarázatát az eddigi eredmények összeegyeztetése alapján készítettem. A történelmi adatokat Bella Lajos, Kövér Fidél és Varga Lajos cikkeiből vettem. Az egész kérdés még részletesebb kidolgozásra vár. V. ö. jelen mű 90-91. lk. 8 Gombocz : Sopron vármegye növényföldrajza. 8—9. lk. — Varga : i. c. 275., 277-278. lk.
