Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

kor mind a déli medencébe tolul, ahol azután a száraz területeket is elönti. Az elhúzódó vizet nem tudják követni a halak, hanem szárazra kerülve elpusztulnak. A vízi növényzetet hasonló sors éri. Déli szél esetében a fertőbozi medence vize nyomul fel az északi, valamivel mélyebb medencébe és ilyenkor még Fertőrákos előtt is alig akad víz. A tó vizének hőmérséklete a vékony vízréteg következtében szeszélyesen ingadozik és teljesen a levegő hőmérsékletétől függ. Meleg nyári napokon már 33 C°-ra is felmelegedett a vize, de még az iszap is erősen felmelegszik. Télen a minusz 10 C°-os hidegekben nemcsak a víz, hanem sokhelyütt a tófenék iszapja is megfagy, úgyhogy a növényi és állati szervezetek szintén elpusztulnak. Különösen kitűnik a Fertő nagyfokú sótartalmával. Vizének kémiai elemzése kiderítette, hogy tipikus, szóda és szulfát tartalmú pusztai sós tó. Konyhasó is van benne és összes só tartalma 16 grammot is kitesz egy liter vízben. Sótartalma az 1860-as években történt teljes kiszáradása következtében erősen csökkent, mert a szél az akkor szárazra került és kivirágzott sziksó, glauber só és keserű só nagy részét elfújta. 1865-ben a Fertő majdnem teljesen kiszáradt, feneke vastag sóréteggel volt borítva, amely Bánfalva és Rákos között frissen esett hónak látszott. A sókristályok úgy ropogtak a járókelők lábai alatt, akár a hó. Partjain még most is látható, ha vize a szárazság miatt beljebb húzódik, hogy a szárazon maradt megrepedezett földterületen rövid idő alatt vékony sóréteg képződik. Valóságos, gazdaságilag használhatatlan szikes területek képződnek a visszahúzódó víz nyomán. A víz ma is erősen lúgos, sós, de iható, bár igazi mocsári növényzet keletkezésére nem alkalmas. Különösen télen, amikor a sómennyiség kifagy, a vize olyan sós, hogy sem állati, sem növényi élet nem marad meg benne. A vastag jégpáncél alatt metán és kénhidrogén gáz halmozódik fel és ez a még megmaradt élőlényeket is megfojtja. Mindennek a tó nagy sekélységében rejlik az oka.

1 A tó sekélysége következtében a jég igen érdekes munkát végez a déli és nyugati partokon. A Fertő déli és hellyel-közzel nyugati partjának mentében, a part alján sekély, de meglehetősen széles teknő húzódik el, amely hóolvadás, vagy nagy esőzések idején vízzel telik meg. A teknőn túl, a tó medre felé, széles, lapos zátonyszerű ormo1 Cholnokjy : Magyarország. 61.1. — Gombocz : i. m. 9. 1. — Varga : i. m. 278-279. lk.