Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A GAZDASÁGI ÉLET ÉS A BIRTOKOS NEMZETSÉGEK. A KÖZÉPKORI KERESKEDELEM KEZDETEI. — A ZSIDÓK ÉS A MOHAMEDÁNOK. — A NEMZETSÉGEK. — AZ OSLI-, VESZKÉNY-, SZÁK-, TOMAJ-, GATAL-, KÉR-, KÜRT VAGY HORT-, MISKOLC-, ABA- ÉS CSÁK-NEMZETSÉGEK, A FRANKÓI ÉS NAGYMARTONI CSALÁDOK BIRTOKAI. S

OPRON vármegye középkori gazdasági életének két fő tényezője volt. Ezek egyike, a megye országhatáron fekvő helyzete következtében különösebb fontossággal bíró kereskedelem, másika pedig maga a földmüvelés és a vele kapcsolatos állattenyésztés. * * * A koraközépkori magyar külkereskedelem némi nyomait egyes krónikák, törvények és leletek igazolják. Magyarországi zsidó kereskedők már a X. század második felében megjelentek Prágában.

1 Ekkor azonban még főleg a volgamenti Bolgárországból fedezték őseink fegyvereik, réz és vasszerszámaik többségét.

2 Ezeken a gyér kereskedelmi nyomokon kívül biztos nyomaink vannak még a belföldi sókereskedelemre nézve is.

3 A távolsági terménykereskedelem pedig ekkor még csak igen jelentéktelen volt.

4 1 Pauler Gyula: A magyarok története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 96. I. 2 Ferdtnandy Mihály, A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban. 21—23. lk. 8 Ajtony a Szent Gellért-legenda szerint megakadályozta a marosi sószállítást. * Belitzkjf János: A magyar gabonakivitel története 1860-ig. Budapest, 1932. 6-14. lk.