Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
vasi, soproni és mosoni határvidék lakossága is rengeteget szenvedett. Vasvárt sikertelenül ostromolták, de Körmendet fölégetve és gazdag prédát ejtve tért vissza egyik csapatuk. Kevés vigaszt nyújtott, hogy a vasmegyeiek ispánjuk, Amadé fia Amadé vezetésével itt-ott csapást mértek rájuk. Ugyanekkor egy másik osztrákcseh sereg a Dunától északra tört be. Az ellenséges veszedelem hírére 1273 júniusában megbékéltek a pártok és — amint ma mondanánk — koalíciós kormány alakult. Sőt az áruló Monoszló Egyed is, akit Ottokár elhalmozott kegyeivel, — nekiadta Laa, Korneuburg, Stockerau birtokát számos más hellyel, amelyek évente 2000 márka ezüstöt jövedelmeztek, Pozsonyban pedig bőven ellátta, — Pozsonyt és tartozékait a magyarok kezére játszva, maga is tagja lett az új kormánynak. A kormány újraszervezése a megyék vezetésében is változást eredményezett. Monoszló Egyednek — aki most Macsó és Bosznia bánja lett — testvére, Gergely vasvári ispán, Kőszegi Henrik fia, Iván pedig soproni ispán lett (1273 május 30—jún. 1.). A két nyugati határvármegye fontosságát nemcsak az ország, hanem a családi birtokok védelme tette kívánatossá a kormány szemében. Az ország védelmére gyűjtött dunántúli seregek támogatásával hatalomra kapott Gutkeled—Kőszegi-párt, miután az összes tisztségeket és hivatalokat a saját embereivel töltötte be, azonnal a győri németek ellen fordult. A támadó sereget Gutkeled Joakim bán, Kőszegi Iván soproni, Monoszló Gergely vasvári és Dedalus zalai ispánok vezették. A seregben a vasvári és nyitrai nemesek mellett az abaújmegyei, a soproni, a vasvári várjobbágyok és a vasmegyei várnépek harcoltak. Kőszegi Iván és Monoszló Gergely vezették a támadást. A falakról kézből, gépből hullott a kő, repült a nyíl, de a vasi és soproni várnépek és várjobbágyok megmásztak a falat és Győr véres harc után, 1273 június derekán visszakerült a magyar király hatalmába. 1 Eközben II. Ottokár is felkészült a háborúra. Július közepén Pozsony közelében a Morva-partján táborozott. A veszélyeztetett Pozsony ispánja maga Joakim bán lett, a magyar sereget pedig Kőszegi Henrik vezette. A háború augusztus és szeptember hónapokx Paultr i. m. II. 306—311. lk. — Hóman i. m. II. 212. I.
