Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

alatti részét Aba-nembeli Lőrinc comesnek adományozó első királyi oklevél a birtokon lakó várnépeken kívül a kelthiobagfyu-kat is engedelmességre kötelezte. Okleveleinkben a XIII. század közepe táján tűnik fel a jobbágyfiú elnevezés és a királyi serviensek problémájánál nem kevésbbé bonyolult a jobbágyfiúk társadalmi hovatartozásának a kérdése sem, aminek a tisztázását még az a körülmény is megnehezíti, hogy olyan közjogi jelentőségű küzdelmekben, mint amilyenekben a serviensek szerepeltek, ők nem vettek részt. A jobbágyfiúk kérdésével, Turóc vármegye kialakulásával kapcsolatban először Mályusz Elemér foglalkozott részletesebben, ő úgy látta, hogy ezt az intézményt IV. Béla, katonai szempontoktól vezérelve, tudatosan alapította és a jobbágyfiúk népelemeinek a zömét a végekre kitelepített harcos elemekben, kisebbik részét pedig a várnépek soraiból kiemelt és már korábban is tisztséget viselt kiváltságoltaknak hasonló jogú és sorsú utódaiban kell keresnünk.

1 Mályusz megállapításaival szemben Váczy Péter a jobbágyfiú elnevezésben — amely főleg a felvidéken fordul elő és ilyen értelemben az egy soproni példát kivéve, az országban másutt sehol — már nem osztályfogalmat, hanem csak bizonyos társadalmi vonatkozásokat vélt felismerni és különösen az ország északi határainak védelmére királyaink, főleg pedig IV. Béla által irányított, nagyarányú telepítés eredményeként, hűbéres, katonai szolgálatot teljesítő népelem elnevezésének tekintette.

2 Hóman Bálint megállapításai szerint pedig ezek a zólyomi, túróci és liptói jobbágyfiúk a várjobbágyokkal együtt, az ország határ területein a köznemesség ősei voltak,

3 tehát kiváltságos elem, amit Waldapfel Eszter kutatásai is igazolnak, akinek megállapítása szerint a források a jobbágyfiúkat sokszor egyenesen a várjobbágyokai azonosították és miután a jobbágyfiúk akkor tűnnek fel, amikor a várjobbágyság, bár formailag még a vár kötelékébe tartozott, a vár társadalmi kereteit már szétfeszítette, de a valóságban már fejlettebb, szélesebbkörű jogviszonyok között élt. Természetes, hogy a jobbágyfiúknál megállapítható jogviszonyok is magasabbrendűek és inka bb a 1 Mályusz ; Túróc megye kialakulása 105—149. lk. 2 V. ö. Waldapfel Eszter : Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban. Különnyomat a Századok 1931. évfolyamából. 3 Hóman, I. 402 - 403. lk.