Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

régebbiek közé tartoznak, még világosan látni az erősen kidomborodó familiáris jelleget, vagyis azt, hogy a nemesítés együttjárt a királyi famíliába való fogadással. A nemesítés ezekben az esetekben nemcsak mentesítést jelent a szolga-állapot alól, hanem egyben a jus militare adományozását is, tehát familiáris szolgálatot.

1 A nagyszámú nemesítések következtében azonban a király különös kegyének a kifejezője a régi királyi familia, amelybe a jus militare egyre nagyobbszámú részesei tartoztak idők folyamán annyira «eldemokratizalodott», hogy a király különös kegyének, speciális gratiájának többé már nem lehetett a kifejezője. Ennek következtében az a sajátságos és egyben természetes eset állott elő, hogy a kibővült királyi familia fölött egy új familia, a király tulajdonképpeni famíliája keletkezett. Ez az új familia különösebb jogi kiváltságot nem nyújtott tagjainak, még az előkelőbb familiárisoknak sem, csupán a király különös kegyességének és pártfogó védelmének kidomborítása volt a belé való tartozás. Kálmán idejében a nagyobb familiárisok külön libertás, külön szabadság, a jus militare, a vitézi juss keretében szervezkedtek. A XII. század végére kialakult új királyi familia tagjai azonban sem egymástól, sem a széles nemesi társadalomtól nem különültek el különös kiváltságok megszerzésével, hiszen a Kálmán-kori királyi familia kiváltságai az egész nemesi társadalomra kiterjedtek. Ilyen természetű előjogok csak a XIV. században az udvari bíráskodás és a hasonló természetű intézmények felállításával bontakoztak ki,

2 és a főúri rend kialakulását célozták, amelyek ellenhatásaként Werbőczy-kora joggal hivatkozhatott az unum et eadem nobilitas, az egyenlő és ugyanolyan jogú és kötelezettségű nemesség elvére. Addig azonban, amíg Kálmán király korában, a királyi familia csupán csak a király tényleges familiárisait ölelte fel és a jus militare kiváltságát egyedül a familia számára tartották fenn, a famíliába fogadás megfelelt a valóságos viszonyoknak. Amikor azonban az egyre jobban kiszélesedő adományrendszeren keresztül II. Endre korában az egész nemesi társadalomra kiterjedt a jus militare, a királyi familiába való emelés szimbolikus jelleget vett fel. Ami Kálmán király korában még valóság volt és még jó néhány évtizeden keresztül is az maradt, 1 Váczy : A szimbolikus államszemlélet. 81. 1. 23. jegyzet és A királyi serviensek i. m. 19—21. lk. 2 U. o. 81 —82. és Hajnik •' Bírósági szervezet és perjog. Bp. 1899. 60— 65. lk.