Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

a XII. század végén már csak szimbólum volt, egy százéves társa­dalmi fejlődés eredménye: a serviens szóképe, tényleges tartalom nélkül. 1 összefoglalva a Kálmán király korában érzékelhető fejlődés meg­indulásnak XIII. század végére kifejlett eredményeit, megállapíthat­juk, hogy az Arany Bullában 1222-ben körvonalazott nemesi szabad­ság, kétségtelenül a Kálmán-kori familia szabadsága, libertása. Ebből azonban még nem következik, hogy a XIII. századi nemesség társa­dalmi és jogi elődeit Kálmán király famíliájában kell keresnünk. A régi familia jus militare-ja kétségtelenül az egész nemesség szabad­ságává szélesedett ki, de ennek a Kálmán-kori szorosabb értelemben vett famíliának társadalmi utódját nem kereshetjük másutt, mint a király XIII. századi tulajdonképpeni famíliájában, amelyről az okle­velekben is sok szó esik 2 és amely familia — mint jeleztük — a magyar nagybirtokos nemesség, az oligarchia alapjává vált. * * * A fentiek előrebocsátása után most lássuk, hogy a királyi serviensek és a nemesek, a nobilisek társadalmi rétegeződése milyen volt magában a valóságban és hogy a XIII. század második felére hogyan alakult ki a középkori magyar nemesi társadalom és ezzel együtt a nemesi vármegye. A nemesi társadalom és a vármegye vajúdásának korában formailag és kifejezésbelileg a nyugati hűbéres alakulásokra emlékeztetett, de lényegileg és valóban gyökeres magyar rétegeződés és intézmény voltak. A magyar nemesi társadalom kialakulása nemzetségi és gazdasági kereteken nyugodott. Az előzők — a nemzetségi keretek — a régi pogány magyar társadalmi berendezkedésének, az utóbbiak — a gaz­dasági keretek — a keresztény magyar királyság ország- és társadalom­szervező munkájának voltak az eredményei. Minden társadalmi együttélésnek eredetileg a vérségi kötelék az alapja. Nálunk is, a IX. század végére már teljes népi egységbe forrott magyar társadalomnál is a társadalmi együttélés szervei a család és a rokon családokat összefoglaló nagyobb egység, a nemzetség, vagy régi magyar nevén, — a nem voltak. 1 Váczy Péter : A szimbolikus államszemlélet. 82. 1. 8 U. o. 82- 83. lk.

Next

/
Thumbnails
Contents