Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A nemes szolgálata a király személyének szólt, önkéntes, szabad és udvari természetű volt, amit az oklevelek úgy fejeztek ki, szolgál­jon örök szabadsággal királyi udvarunkban. A nemest tehát az aurea libertás, az aranyszabadság közvetlen kapcsolatba hozta a királlyal. A nemes ennek következtében nemcsak udvari szolgálatot teljesített, hanem belépett a király házanépének sorába, tágabb értelemben vett családjába, famíliájába és ezért kedve szerint tartózkodhatott az udvarban. Tehát a nemes az uralkodóval szemben ilyen értelemben közvetlen familiárisi viszonyban állott. Ez a familiáris viszony különös védelmet biztosított a nemes számára és közvetlen, a mindennapi életben is megnyilvánuló pat­riarchális kapcsolatok alapjává vált. 1 Ennek talán egyik legszebb jellemzője az az eset, amikor III. Béla király az országot utaztában Scena (Széna vagy Szina) ispán házában szállt meg és ott, amikor a környék népe, nemesei köréje gyűltek, az ispán udvarában álló nagy tölgyfa alá telepedve osztotta az igazságot. 2 Semmi szertartásosság, semmi bizalmatlanság az alattvalókkal szemben, hanem közvetlen, familiáris kapcsolat a király és szabad «szolgai» között. A XIII. század elején a serviensek intézménye már kétszázados múltra tekintett vissza, hiszen már Szent István törvényeiben is találkozunk velük. Az intézmény virágzását akkor érte el, amikor a királyság katonai és hivatali teendők végzésére fokozottabb mérték­ben vesz igénybe társadalmi erőforrásokat. 3 Ez a társadalmi fejlődési folyamat, amint tehát láttuk betöltötte az egész XII. századot és a századfordulón a nobilis seu serviens ki­fejezés már a földesurat, a szabad és birtokos nemesembert jelenti. Kiterjedt tehát a fogalom a társadalmilag nemes állású szabadok egész osztályának, rendjének a megjelölésére, amit az is igazol, hogy a XII. század végén a jus militarera, a vitézi jussra már az egész szabaderedetű nemesség igényt tartott. A XII. században ennek kö­vetkeztében tehát a régi királyi familia hihetetlen mértékben ki­bővült, mert a század végére benne már az egész nemesség helyet foglalt. A nemesítési formulák láncszerű egymásbakapcsolódásából 1 U. o. 19-20. lk. 2 Fejér, II. 203. 1. 3 Váczy : Szimbolikus államszemlélet. 20. 1. 7. jegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents