Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

táborba és pusztításaik rossz híre messze előttük járt. Kálmán eddigi rossz tapasztalatain okulva, meg is tagadta tőlük az átvonulást. Erre válaszra a keresztes sereg főemberei elhatározták, hogy azt a Duna és a Lajta között lévő földet, amelyen táboroztak, feldúlják, Mosont, az ország itteni kapuját védő várat pedig beveszik, hogy utat nyissanak maguknak Magyarországba. Hozzáfogtak, hogy a mocsarakon és a Lajtán keresztül hidat készítsenek és ennek segítségével a várhoz férhessenek. A munka azonban lassan folyt. A magyarok állandó nyilazásukkal és kitöréseikkel meg-megzavarták az építőket. Hetek múltak az apró csatározásokban, míg augusztus végén a keresztesek nagyobb ütközetet nyertek. Háromszáz lesbenálló francia lovas a Lajtán hajóval portyázni átkelő hétszáz magyart megrohanta és sok halott és fogoly visszahagyása árán a folyóntúlra szorította. A magyar vezért, Kálmán király egyik öreg, őszhajú főbb emberét — talán a mosoni határőr ispánt — egy Charpentier nevű lovag vágta le. A keresztesek a győzelem feletti örömükben egész éjjel dorbézoltak és elhatározták — mivel most már élelmük is fogyni kezdett —, hogy rohamot intéznek a vár ellen. A híd már elkészült és a forró augusztusban a mocsár is járhatóbb lett. A mindenfelől megindult seregeknek sikerült is a vár közelébe jutni és azt megtámadva, annak falain két helyen rést is nyitottak. Az őrség, bár igen kimerült volt, állta a rohamot. Kálmán király, aki maga is Mosonban tartózkodott a vezérekkel egyértelműleg elhatározta, hogyha az ostrom másnap megismétlődik, felgyújtják a várat és beljebb vonulnak az országba. Ezalatt a keresztesek főemberei — akik a vár szorult helyzetét nem ismerték — azon vitatkoztak, hogy ki lesz közülük Magyarország királya, ha elfoglalják az országot. A fegyelmezetlen seregben azonban ostrom közben váratlan rémület támadt, hanyatthomlok menekülni kezdtek, tanácskozó vezéreiket és a nyomukban törtető üldöző magyarokat magukkal ragadva. Ember-ember hátán veszett és az üldözés egész éjjel tartott. A keresztesek támadása Mosón vára ellen jó fényt derít a gyepük védelmére. Mosón, akárcsak Kapuvár, nehezen járható mocsarak 1 Pauler i. m. 191 -196. lk. — Hómon i. m. I. 352.1. — Veszelka i. m. 14.1.