Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
földi segélyt kérő Salamon király Sopron vármegye területén tartózkodott és Megyer faluból a Rábca-folyó felé ment, a segítségül várt három német vezér elé, hogy fogadja őket. Salamon a mogyoródi ütközetből menekülve, híveivel együtt Mosón és Pozsony várába húzódott. Géza és László seregei a pesti réven átkelve ellentállás nélkül vették birtokukba a nyugati gyepüket, megerősítették Babótot és Kapuvárt. Salamon hűbéres Ígéretet téve a támogatására felkért sógora, VI. Henrik csapataihoz csatlakozott. Géza király és Szent László, akkor még herceg, a Dunántúlon és Csallóközben álltak, Henrik hadjáratában Vácig hatolt, de Salamont nem tudta a királyságba visszahelyezni. Hadjáratának egyetlen eredménye Pozsony, Mosón és Sopron vidékének birtokbavétele volt, amely területen hűbérese, Salamon maradt az úr. Mosón várát Henrik hűbérúri jogával élve, a freisingeni püspökre bízta, akinek a Fertő északnyugati csúcsán, Sopron és Mosón megyék mai határán 100 telket adományozott, rabszolgákkal, épületekkel, földekkel, malmokkal, halászattal és azzal a kötelezettséggel, hogy a püspök és utódjai a megerősített Mosón várában a német királynak szolgáljanak. 1 Henrik kivonulása után Salamon kénytelen-kelletlen a sopronmoson és pozsony-vidéki határőrökkel, főleg besenyőkkel keveredett harcba. A Fertőmellék besenyői nemcsak tisztán érzelmi, hanem egyéb indító okok alapján is Géza királyhoz húztak.- Ezért egy akarattal azon ajánlattal fordultak a királyhoz, hogyha őket szabadokká teszi, ők maguk teljesen föltartóztatják Salamon király támadásait, úgyhogy Mosonból és Pozsonyból ki sem jöhet, hogy Magyarországon szerencsét próbáljon. Vezérüket vagy fejedelmüket Zoltánnak hívták és amikor Salamon értesült támadó szándékaikról, nagy ígéretek árán rávette Ernőt, az osztrák őrgrófot, aki már sokszor verekedett a magyarokkal, hogy legyen a nyugati határőr besenyőkkel szemben segítségére. Ernő meg is jelent, de amikor meglátta a besenyők «szörnyű és ijesztő kulsejét» — írja a krónika — eszébe jutott, hogy milyen csúfosan döntötték veszedelembe a magyarok Vilmos, Poth és Marchait vezéreket és ezért ravaszul Gauler lm. 130-131. lk. — Hóman i. m. 280. 1. Sopron vármegye története. 18 273