Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

földi segélyt kérő Salamon király Sopron vármegye területén tartóz­kodott és Megyer faluból a Rábca-folyó felé ment, a segítségül várt három német vezér elé, hogy fogadja őket. Salamon a mogyoródi ütközetből menekülve, híveivel együtt Mosón és Pozsony várába húzódott. Géza és László seregei a pesti réven átkelve ellentállás nélkül vették birtokukba a nyugati gyepüket, megerősítették Babótot és Kapuvárt. Salamon hűbéres Ígéretet téve a támogatására felkért sógora, VI. Henrik csapataihoz csatlakozott. Géza király és Szent László, akkor még herceg, a Dunántúlon és Csallóközben álltak, Henrik had­járatában Vácig hatolt, de Salamont nem tudta a királyságba vissza­helyezni. Hadjáratának egyetlen eredménye Pozsony, Mosón és Sop­ron vidékének birtokbavétele volt, amely területen hűbérese, Salamon maradt az úr. Mosón várát Henrik hűbérúri jogával élve, a freisingeni püspökre bízta, akinek a Fertő északnyugati csúcsán, Sopron és Mosón megyék mai határán 100 telket adományozott, rabszolgákkal, épüle­tekkel, földekkel, malmokkal, halászattal és azzal a kötelezettséggel, hogy a püspök és utódjai a megerősített Mosón várában a német királynak szolgáljanak. 1 Henrik kivonulása után Salamon kénytelen-kelletlen a sopron­moson és pozsony-vidéki határőrökkel, főleg besenyőkkel keveredett harcba. A Fertőmellék besenyői nemcsak tisztán érzelmi, hanem egyéb indító okok alapján is Géza királyhoz húztak.- Ezért egy akarattal azon ajánlattal fordultak a királyhoz, hogyha őket szabadokká teszi, ők maguk teljesen föltartóztatják Salamon király támadásait, úgyhogy Mosonból és Pozsonyból ki sem jöhet, hogy Magyarországon sze­rencsét próbáljon. Vezérüket vagy fejedelmüket Zoltánnak hívták és amikor Sala­mon értesült támadó szándékaikról, nagy ígéretek árán rávette Ernőt, az osztrák őrgrófot, aki már sokszor verekedett a magyarokkal, hogy legyen a nyugati határőr besenyőkkel szemben segítségére. Ernő meg is jelent, de amikor meglátta a besenyők «szörnyű és ijesztő kulsejét» — írja a krónika — eszébe jutott, hogy milyen csúfosan döntötték veszede­lembe a magyarok Vilmos, Poth és Marchait vezéreket és ezért ravaszul Gauler lm. 130-131. lk. — Hóman i. m. 280. 1. Sopron vármegye története. 18 273

Next

/
Thumbnails
Contents