Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A magyarok ekkor, a kazár birodalom keretébe való tartozásuk idején ismerhették meg először az iparűző, kereskedő bolgárságot. Ezeket a bolgár kereskedőket a magyar nép egyszerűen «bolgar» néven jelölhette, éppenúgy, mint késő utódaik «görögöt» és «zsidot» emlegettek (Majd elviszi a zsidó, a görög), ha kereskedő emberről volt szó. A kazár birodalommal való százados kapcsolatok azután természetessé tették, hogy a kőből építkező, iparűző és kereskedő bolgár népesség «bolgar» neve egyúttal a fenti foglalkozásokat űzők népies gyűjtőnevévé vált. Ez annál is könnyebben eshetett meg, mivel a magyarságot az új hazába való kerüléséig iparcikkekkel főleg a volgai bolgárság láthatta el. A honfoglalók szükségleteinek kielégítése a megtelepedés első évtizedeiben a régi, megszokott beszerzési forrásokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok útján is megtörténhetett. Legutóbb Ferdinandy Mihály emelte ki ennek a kereskedelmi kapcsolatnak a fontosságát. A kereskedelmi útvonal — írja — Vereckén át vezethetett és egyik vége valahol Bolgári és Kazárfehérvár, sőt talán Balkh és Korezm voltak. Vereckétől körülbelül a Tisza mentén haladt dél felé. Ennek az útvonalnak nyoma van archeológiai hagyatékunkban is, de annak is, hogy ezek a kereskedelmi kapcsolatok Szent István uralkodásának idejére már megszűntek.

1 A besenyő támadás ugyanis nemcsak a magyarságot, hanem a volgai bolgár-török-kazár közösséget is erősen sulytotta. Az ottani nomád, kazár nagyhatalom bukását végül a belső bajokon kívül a megalakuló orosz birodalom előretörése segítette elő. így a mindinkább elmohamedánosodó nagy kazár városokban, amelyek a kereskedelmi kapcsolatot a szövetséges magyarsággal fenntartották, az élet hanyatlani kezdett. A birodalom összeomlása a X. század derekán következett be és Anonymus értesülése szerint Taksony fejedelem idejében Bulár (s= Bulgár) földjéről hozzánk izmaeliták (mohamedánok) települtek nagy sokasággal.

2 Ezek a hozzánk települt kereskedő és iparűző bolgár elemek most már szükségtelenné tették a távol kelettel űzött fáradtságos kereskedés folytatását. Hiszen azok, akikkel eddig a magyarok kereskedtek, talán 1 Ferdtnandy Mihály : A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban. Budapest. 1934. 21 — 23., 26. lk. 2 Anonymus, 57. fejezet.