Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Sopronban a régi városháza, Szombathelyen és Győrben egész utcasorok alkalmazkodtak a latin világ egykori városalaprajzához. Ez a tény, amelyre már Alföldi András, a provinciális archeológia kiváló művelője is rámutatott, azért bír fontossággal, mert abból különböző leletek alapján arra lehet következtetni, hogy nemcsak romok, hanem hihetőleg a lakosok gyér folytonosságáról is beszélhetünk.

1 Mindig akadt ugyanis olyan szegény, földhözragadt, iparűző, városlakó elem, amely a népvándorlás sűrű impériumváltozásainak idején is megmaradt ősei városának falai között. Feltehető tehát az is, hogy a honfoglaló magyarok is találtak itt ilyen városlakó, római ősökkel dicsekvő germánnal, szlávval saturait népességet. Óbudáról Nagy Lajosnak sikerült ezt csaknem teljes biztonsággal kimutatnia.

2 Ez a continuitás elmélet, amelynek helyes vagy helytelen voltáról ma még, több részlettanulmány elvégzése nélkül, tudománytalan lenne dönteni. Rámutat arra — és ez a fontos benne —, hogy nálunk a német várostelepítések kezdete, tehát a XIII. század dereka előtt is volt már városlakó népelem, amelynek keverékösszetétele kétségen felül áll.

3 Figyelembe véve azonban a fenti megállapításokat, kitűnik, hogy azok csak a régi római Pannónia területére, a mai Dunántúlra és a Szerémségre vonatkoznak. Az ország túlnyomó részén ilyen elemek beolvadásáról nem lehetett szó. Valószínű tehát, hogy az ország egyéb területein, a német városalapítások előtt, más népelemeknek kellett ellátni a magyarok háziipar keretében már nem fedezhető igényeit. Lássuk, kik voltak ezek a népek. A kazár birodalom, mint kultúrtörténeti jelenség a bolgár-török kultúra továbbfejlesztését jelenti. A kazárok ugyanazt a szerepet játsszák keleten, mint a dunai bolgárok nyugaton. Földművelők, iparűzők, kereskedők és Kazárfehérvár (Sarigsin) kikötőjében kereskedelmi és hadiflottájuk is horgonyzott. Különösen jó kovácsok ezek a volgai bolgárokra települt szabirok. Átveszik a perzsa sassanida motívumokat, fegyvereket, dísztárgyakat készítenek. Természetes a kereskedelmi érintkezés közöttük és a pompa és fegyverszerető félnomád magyarok között. 1 Alföldi András: Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién. 1924 2 Nagy Lajos : Pest város eredete c. cikke a Tanulmányok Budapest Múltjából c. műben. III. 1934. 7- 24. lk. 3

Pleidell i. m. 13-15. Ik.