Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A feladat megoldásánál először is azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen eredetű a magyar polgárság. Schünemann Konrád német történetíró egyik néhány év előtt megjelent művében

1 ismét kifejezést adott annak a nálunk különben a Karácsonyi-Tagányi vita óta még általánosabbá vált régi nézetnek, hogy Magyarország és Kelet-Európa középkori városainak alapjait a német polgárság rakta le. A magyar történetírók nagyrésze — mint jeleztük — ezt a felfogást már régen a magáénak vallotta és ha kiemelték is, hogy lombard-olasz és vallon elemek is vettek részt városaink benépesítésében, lényegileg nem sokat mondtak, mert hiszen túlnyomóan ezek szintén a német városi kultúra területének gyermekei voltak. Az olaszok és vallonok különben is mindig német vagy magyar többségű területekre kerültek és így elég gyorsan olvadtak be az illető nemzetiségekbe. A XV. században már nálunk is kifejlődött városi kultúráról beszélnek a források, de városaink arca ekkor már németes és bennük a magyar elem csak ritka kivételképpen tölt be egyenrangú vagy vezető szerepet. Városainknak ez a késő középkori németes jellege azt a látszatot keltette a kutatókban, hogy a magyar polgár szó és fogalom nem származhatott máshonnan, mint ettől a városlakó német polgárságtól. Ez a követelő erejűnek látszó feltevés, a német bürger>pürger~>polgár szóalakulási magyarázatot a hangtani nehézségek ellenére is természetesnek látta, mert hiszen a fogalom, amely a kerített helyen lakó, iparűző, kereskedő országlakost jelentette, csak ritka esetben nem fedte a német nemzetiséghez való tartozás fogalmát, ami a szó német nyelvből való átvételét is igazolni látszott.

2 Városaink ilyen tisztán német telepesektől származtatása ellen az utóbbi időben boldogult Pleidell Ambrus tollából jelent meg egy kiváló értekezés.

3 Megkísérelte kimutatni, hogy városaink — természetesen elsősorban a Dunántúlról beszél — a régi római telepek helyén épültek fel. Sőt, sokszor teljesen követik a mai utcák a régi római utcák vonalát, a mai házak alapjai régi római épületek alapjain nyugosznak. 1 Schünemann, Konrád: Die Entstehung des Stadtewesens in Südosteuropa. Breslau und Oppeln é. n. ezen a gondolaton épül föl. 2 Hóman Bálint : Magyar Történet, I. 227. 1. 3

Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Budapest, 1934. (A Századokban is megjelent.)