Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

nemzetségének és törzsének erejére támaszkodott, mert somogyi birtokairól nem egyenesen északnak, ellenfele területének szíve felé támadt, hanem a Kér-törzsnek a Balaton északi partján lévő birtokaira kanyarodott. Itt növelhette meg seregét, amelynek soraiban kétségtelenül a harkák nemzetségének soproni alattvalói is küzdöttek. Innen támadta meg István király — akkor még fejedelem — bakonyveszprémi birtokait és rajta élő népeit, de a fejedelmi sereg magyar és német harcosai, a bajor Vecelin vezérlete alatt, Veszprém mellett döntő győzelmet arattak a pogány lázadók seregén. Koppány sorsa ismeretes. Testét felnégyelték és Győr, Esztergom, Veszprém kapuira szegezték és negyedik darabját intő példaként, keletre küldték. Párthívei sem kerülték el sorsukat és elkobzott szállásaik a királyi uradalmak és a megadományozott új urak kezeibe kerültek, népeik pedig a királyi várak népeivé lettek.

1 Halálával nemcsak egy lázadás ért véget, hanem lezárult egy egész korszak, hogy új élet zsendüljön az új barázdákból. 1 V. ö. a Szent István Emlékkönyvben írt tanulmányommal. Sopron vármegye története. 14 209