Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

elnevezett Vérbulcsu nemzetség birtokai is, a Kér-törzs szállásterületén, a Balaton zalai partjain feküditek. A Vérbulcsu-nemzetség különben azonos a Lád-nemzetséggel, mert egyik tagját, Amadé fiát Pált, 1318-ban Vérbulcsu-nembelinek, 1340-ben pedig Lád-nembelinek mondják és írják. A Lád-nem oklevélileg ismert első tagja a Bulcsú nevet viselte és 1222—1229-ig győri prépost, királyi kancellár, 1229—1241-ig pedig csanádi püspök volt.

1 A Lád- vagy más néven Vérbulcsu-nemzetség volt tehát a Kértörzs vezéri, törzsfői nemzetsége. A nemzetség balatonkörnyéki birtokainak nevét egybevetve a nemzetség tagjainak sorában szereplő személyek neveivel, figyelemre méltó egyezéseket találunk. Azt ugyanis már láttuk, hogy a magyarság körében elterjedt szokás volt a birtokokat a megszálló úr nevével jelölni. Ebben az esetben is megtaláljuk a nemzetségnek névadó Lád után nevezett Ládot, amely falu a Badacsony nyugati oldalán feküdt és közelében, a zalai részeken, a középkorban létezett Kál nevű falvakat, amelyek Bulcsú vezér apjának, Kainak nevét őrizték meg. A nemzetség ősi, első foglalásból származó birtokainak kinyomozásánál tehát a Kér-törzs településének nyugatdunántúli területén elsősorban a nemzetség X. században szereplő tagjainak Lád-nak, Kál-nak és Bulcsu-nak nevét kell helynevek alakjában keresnünk, amely nevekhez még a Kér-törzs vezérének méltóságát jelző, esetleg személynévnek is használt Harka nevet, illetve ezek kicsinyített formáit, a Harkányt, Harkácsot, továbbá a Ládonyt és a Ladányt is hozzá kell vennünk.

2 Ezen az alapon elindulva, a középkorban a balaton- és zalamenti Kálókon és Ládon kívül Vas megyében, a Rohonci-patak és a Gyöngyös mentén, ott találjuk Bulcsút és Kált, Sopron megyében pedig a Repce mellett több Ládonyt, egy Kált és északabbra a Soproni-hegység délkeleti lábánál, Harkát és esetleg ideszámíthatjuk a mosoni Káinokot is.

3 Figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedést, kitűnik, hogy ezen a területen a nemzetség ősi birtokai a Balaton délnyugati szögletétől a soproni országkapukig vezető útvonal közelében terülnek 1 Karácsonyi János : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1901, II. k. 343-345. Ik. 2 Belitzky János : A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása i. m. 68 —69. lk. 3 Csonki: Magyarország történeti földrajza, II. 739., 761., III. 66., 76., 591., 617., 681. lk.