Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

SOPRON VÁRMEGYE FÖLDRAJZA. A VÁRMEGYE FÖLDJÉNEK GEOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE. — A ROZÁLIA-, LAJTA- ÉS SOPRONI-HEGYSÉG. A FERTŐMELLÉKI DOMBVONULAT. — A VULKA- ÉS RÉPCE-MEDENCE. A LÁNDZSÉRI-HEGYSÉG. SOPRON-SZOMBATHELYI TÖRMELÉKLEJTŐ. — A MEGYE SÍKSÁGI RÉSZÉNEK KIALAKULÁSA. — A FERTŐ-TÓ ÉS A HANSÁG-MOCSÁR. — SOPRON VÁRMEGYE VÍZRENDSZERE. — A NÖVÉNYZET ÉS AZ ÁLLATVILÁG KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE. A

TÖRTÉNELMI idők folyamán egy-egy vidék és a benne élő embe. rek mintegy összenőttek és az élet számos vonatkozásában kiegészítőivé váltak egymásnak. Az emberi települések megértésének kulcsát részben a földrajzi táj jelenségek adják meg. Az emberek és a tájak együttélésének bonyolult kapcsolatait gyökerükben azonban csak akkor érthetjük meg, hogy ha az egyes tájakat összetevő erőket és az emberi jelenségek mozgató rugóit egyelőre egymástól függetlenül vesszük szemügyre. Az eredetileg lakatlan tájegységek természeti adottságait az emberek kihasználták és a kihasználással kapcsolatban a tájat is átalakították. Ennek megértése végett ne képzeljünk lelki szemeink elé mást, mint a Lajta-hegységnek hatalmas kőbányák tátongó üregeivel eléktelenített képét, vagy a Hanság egykori mocsárvilágának eke alá fogott, életet adó szántóit. A vármegye földrajzának ismeretét a történelmi események kézzelfoghatóbb magyarázata és annak megértetése teszik szükségessé, hogy az emberek hogyan változtatták meg az ős-táj képét és hogyan váltak annak arculatán egyre fokozottabb erősségű munkájuk által kiegészítő vonássá.

1 1 V. ö. Kogutowicz Károly : Dunántúl és Kis-Alföld írásban és képben. Szeged, 1930. 3— 6.1. és Mendöl Tibor szép kis értekezésével : Táj és ember, Budapest, 1932.