Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A földtani korok megszámlálhatatlan évezredeinek hosszú során át nemcsak hegyek keletkeztek, tengerek születtek és tűntek el és váltak kietlen pusztaságokká, hanem az egykori és a mai növények és állatok is különböző földtörténeti korokban történt bevándorlások eredményei. Az ezeket az eseményeket tárgyaló történelmi földtan ott veszi fel bolygónk történetének fonalát, amikor az csillagkorának fehéren y sárgán majd vörösen izzó állapotai után már annyira kihűlt, hogy felszínén szilárd kéreg keletkezhetett. Erre az alig megmerevedett szilárd kéregre csapódtak le az őslégkör forró párái és így született meg az első ős-óceán. Ennek azonban még oly forró volt a vize, hogy szerves élet nem keletkezhetett benne. Lassan annyira kihűlt ez az ősi víztömeg, hogy a szerves élet csirái számára alkalmassá vált. A földkéreg időrendben ezután következő korszakait a rétegeikben lerakódott egykori élőlények maradványai a kövületek alapján határozták meg. A Föld történetének ókora az az első időszak, amelynek képződményei Sopron vármegye fölépítésében szerepet játszanak. A mai Magyar-medence helyét ekkor egy, főleg karbonkori képződményekből összetevődött tömbhegység foglalta el, amelynek maradványai a sopronmegyei hegyekben fel-felbukkannak. A földtani középkor éghajlata tropikus volt. A tengerekben lábasfejű puhatestűek és az óceánok urai, a hatalmas termetű tengeri sárkányok uralkodtak. A szárazföldeken ugyancsak hatalmas és óriástermetü növény- és húsevő sárkánygyíkok (dinosaurusok) tanyáztak és az örökzöld pálmaerdők fölött repülő hüllők, a madarak ősei szelték a levegőt. Ekkor vette kezdetét, az ősi korok romjain, a magyar föld kialakulása. Az ezt követő földtani újkor vagy harmadkor az ősemlősök virágkora volt. Ekkor volt hazánk területén utoljára tenger és ekkor keletkeztek Sopron vármegye hatalmas mediterraneus, szármáciai és pannóniai mész és homok rétegei. A Föld legújabb korának kimagasló eseménye az első emberek megjelenése. Régebbi szakaszában, a pleisztocénban, már találunk emberi nyomokat és újabb korában, az alluviális vagy holocén időszakban játszódott le az írásos emlékekre visszatekintő egész világtörténelem.

1 1 V. ö. Cholnokjj Jenő: Általános földrajz.Pécs, 1923. II. k. 8—15. lk., Magyarország földrajza. Pécs, 1929. 50. 1. — Gaál István: A Föld története. Történelmi geológia. Pécs, 1923. 3., 18- 23., 132-135., 160. lk. — Obermaier, Hugo: Urgeschichte der Menschheit. Freiburg im Breisgau, 1931. 149.1. — Papp Károly : A Föld