Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

való szövetségeknek, mellé- vagy alárendeltségének feleltek meg. Az egykori szövetségek emlékét nem egyszer egy-egy, a magyarságba olvadó rokon török törzstöredék őrizte meg, amelynek beolvadása lassú, de biztos átalakító hatást gyakorolt az egész népre. Sok, a magyarságba olvadt török törzstöredék másik részének az lett a sorsa, hogy a Volga torkolata közelében fekvő Népek Kapuján át más nyugatra özönlő, a nyugati és a keleti törökség kötelékébe tartozó népek a Duna-völgye felé való törtető útjukban magukkal ragadták és így ezek sokszor előbb jutottak el a Duna és a Tisza partjain el­terülő vidékekre, mint az őket évszázadok múlva követő a magyar­ságba olvadt és itt hazát alapító elszakadt részeik. Ilyenek voltak az avarok és a hozzájuk csatlakozó szabarok, akiknek egyrésze a kauká­zusi hazában a magyarságba olvadt. A magyarság onogur elnevezése az onogur-bolgárok nevéből származik, akiknek a Fekete-tenger keleti partvidékén, a Kaukázus­tól északra, 461 és 550 között találjuk nyomukat, ahová nyugat­szibériai hazájukból költöztek két más bolgár nép, a saragurok és ogurok társaságában. A bolgár név eredetileg szószerint már maga is keverék népet jelent. Az onogur-bolgárok soraiban kell keresnünk a nekik behódolt és a velük szoros kapcsolatban álló magyarságot is. Németh Gyula bizonyította be az ungri (= magyar) és onogur nép­nevek azonosságát és az V-IX. századi források alapján a két nép azonossága is bizonyítottnak tekinthető. Ugyancsak ezek a források az onogurt a kuturgur (= bolgár) testvérnépeként ismerik, amely utóbbinak a királyai családfájukat Attila fiáig vezették vissza. Az onogur-bolgárság dunai ágának leszármazottjai a mai balkánfél­szigeti elszlávosodott bolgárok, volgai ágának pedig a mai csuvasok. A turkológiai kutatások mai állása szerint kétségtelen, hogy a bolgár nép, amelynek két ága — a volgai és a dunai bolgárság — később egymástól elszakadt, a hún birodalom alattvalója volt. A kuta­tások eredménye szerint a Don mentén a Kaukázus vidéki magyarság­gal az ötödiktől hetedik századig közvetlenül szomszédos bolgárok első királya magának Attilának fia, Imik vagy Ernák volt. A kérdés tisztázása azonban sokkal bonyolultabb, semhogy szűk helyen tár­gyalni lehetne, de mint tényt elfogadhatjuk, hogy a kaukázusi haza volt az a terület, ahol a magyarság megszerezte a hunokkal való kap­csolat tudatát. Ez a tudat a Kubán-folyó vidéki hún és a későbbi

Next

/
Thumbnails
Contents