Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A MAGYAR NEMZET KIALAKULÁSA ÉS A DUNÁNTÚL MEGHÓDÍTÁSA. AZ ŐSMAGYARSÁG KIALAKULÁSA, ANYAGI ÉS SZELLEMI MŰVELTSÉGE. A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG. — A HONFOGLALÁS. — A TÖRZSEK ELHELYEZKEDÉSE. A MAGYAR NYELVJÁRÁSOK. — A KÉR TÖRZS ÉS SOPRONMEGYEI SZÁLLÁSAI. A VÉR-BULCSU NEMZETSÉG. A MEGYER, TARJÁN, A KESZI ÉS A NYÉK TÖRZSEK SOPRONI TÖREDÉKEI. — A BESENYŐK. — A SZÉKELYEK. A NÉMET HATÁRVÉDELEM MEGSZERVEZÉSE ÉS A NÉMET NÉPI TERJESZKEDÉS KEZDETEI. A

Z ELŐZŐK során a Sopron vármegye területén élt különböző L népek sorsára vetettünk néhány futó pillantást, illő tehát, hogy a következőkben a legszámottevőbb soproni népnek, a magyarságnak honfoglalás előtti múltjával is foglalkozzunk. A magyarság eredetének és a messzi kőkorig visszanyúló őstörténetének számos kérdését, hacsak körvonalaiban is, ismerjük már és most, hogy népünk faji összetételét megérthessük, röviden át kell tekintenünk — a jelzett kutatások alapján — a nemzet kialakulását és azokat a rokoni kapcsolatokat, amelyek kijelölik helyét az emberiség nagy családjában. A kutatók mai, legbiztosabbnak vehető nézete szerint a magyarság az uraltáji ősnép nyugati ágából, az uráli ősnépből sarjadt ki. Ennek a népnek az Urai-hegység, a Volga és mellékfolyói mentén, a Szármata-síkság északi határán elterülő erdős vidék volt a hazája. Az itt tanyázó ősurali népek már a Krisztus előtti harmadik évezredben érintkezésbe jutottak a délkelet felé húzódó indoirániakkal. Ennek az ősi érintkezésnek az emlékét őrizték meg az uráli nyelvek közös alaprétegében található indoeurópai kölcsönszavak. Az uráli ősnép