Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

néhol ledöntött fatörzsekből, kisebb földvárakból és sövényekből állottak. Köralakú ringek, különösen pedig olyan nagy kiterjedésűek, mint aminőket a szentgalleni barát leírt, sohasem léteztek, nem is létezhettek, mert ilyen, a kínai falakkal vetekedő technikai műnek védelmi célból való elkészítése egy lovas nomád népnek, mint aminő az avar volt, nem állhatott érdekében és annak semmi értelme sem lett volna. A második avar gyepürendszer, amely Nagy Károlyt hadi útjában megakasztotta, a Comagenusi hegyvidék, a mai Kahlenberg közelében volt. A Mons Cetius, a mai Kahlenberg a Dunával keskeny szorost képez. Nyugat felől ezt a szorost egy hegy, a Mons Comagenus fedezte. Ennek a hegynek a tetején egy sáncmű állott és szintén egy erődített sánc zárta el az utat és mintegy összekötötte a Dunával a Kahlenberg hegyvonulatát, amelyet sűrű erdők borítottak és rohanó patakok medrei szaggattak meg. A Comagenus heggyel szemben a Duna balpartján ömlik le a morva-fennsíkról a kanyargós és mély Kamp folyó, amely itt torkollik a Dunába. Az avarok a Kamp folyó medrét szintén gyepürendszerük kiegészítőjévé tették és ez így észak felé folytatását képezte a kahlenbergi gyepüknek. Ennek a Duna két partjára kiterjedő gyepürendszernek az volt a célja, hogy a Duna völgyének könnyen járható partjait elrekessze.

1 A harmadik ismert, helyesebben Nagy Károly által elfoglalt avar ring a kagán székhelye volt. Ennek a fekvése azonban teljesen bizonytalan. Egyesek — így Ortvay is — a Tisza mentén vélik feltalálni. Mások szerint viszont a Rába torkolatánál, a mai Győr helyén lett volna.

2 Valószínűbb azonban, hogy Nagy Károly hódító seregeivel sohasem jutott el a Tiszához és így ez a kagáni székhely tényleg vagy a Rába mellett, vagy pedig Óbuda környékén feküdt. Ez utóbbira az Attila egykori székhelyével való kapcsolat enged következtetni.

3 * # # Sopron, Mosón és Vas vármegyék, valamint a Bécsi-medence területén 804 után tehát frank hűbéres szolgálatban álló avar nép1 Ortvay Tivadar : Temes vármegye és Temesvár város története. Budapest, 1914. 87 —88. lk. — Horváth Gyula : A Marcal-völgy morfológiája és vízrajza. Budapest, 1934. 18—19. lk. Közli a Zalaszegvár melletti avar gyűrű fényképét. 8 Ortvay : Temes vármegye. 88.1. s Thierry Amadé : Attila utódai. II. 345. — Ortvay : Temes vármegye, 88. 1.